A hatósági eljárás menete, méh mérgezés esetén

1. Bejelentés, hatóságok kapcsolatfelvétele:

A méhpusztulás észlelését követően a méhész jogszabályi előírás alapján bejelentést tesz a területileg illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságnál vagy a hatósági állatorvosnál.

Amennyiben a bejelentés a hatósági állatorvoshoz érkezik, az állatorvos a bejelentést követően haladéktalanul értesíti a méhegészségügyi felelőst és a kerületi fő állatorvost az eset kivizsgálása érdekében. A kerületi fő állatorvos értesíti az illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát (továbbiakban: ÉbÁI).

Ha a bejelentés az ÉbÁI-hoz érkezik, a hatóság értesíti a kerületi fő állatorvost, a hatósági állatorvost és a méhegészségügyi felelőst.
Abban az esetben, ha a bejelentés a méhpusztulásról a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságához érkezik (továbbiakban: NTI), a hatóság késlekedés nélkül -munkaszüneti napon is - értesíti az EbAI-t.
A bejelentés alapján a hatósági állatorvos helyszíni vizsgálatot végez az elhullás okának megállapítására.
A vizsgálatot akkor is le kell folytatni, ha a méhész - feltételezhetően szabálytalanul végrehajtott növényvédelmi tevékenység következményeképpen - a kaptárak hirtelen elnéptelenedését tapasztalja, és akkor is, ha méhhulla mintát nem lehet venni.
Ha az állatorvos - a helyszínen tapasztaltak vagy a méhtetemek alapján - a méhmérgezés gyanúját nem tudja kizárni, és feltételezhető, hogy a mérgezést növényvédő szer okozta, az ÉbÁI haladéktalanul - munkaszüneti napon is - értesíti az NTI-t.
A hatósági állatorvosból, a növényvédelmi felügyelőből és a méhegészségügyi felelősből álló vizsgáló bizottságnak (a továbbiakban: bizottság) 24 órán belül fel kell állnia, és szemlét kell tartania a méhpusztulás helyszínén illetve a feltételezhetően méhpusztulást okozó növényvédő szerrel kezelt területeken.
A helyszíni szemléről és a mintavételezésről kapjon értesítést és lehetőség szerint legyen jelen a bejelentő méhész és a feltételezett károkozó (a növényi mintavétellel érintett terület használója és a növényvédelmi tevékenységért felelős növényorvos). A bizottságnak a helyszíni szemléket a károsult méhész és a feltételezett károkozó jelenléte nélkül is, le kell folytatni.
Amennyiben az állatorvos a helyszínen kizárja, hogy a méhpusztulást növényvédő szer okozta, erről a méhészt, mint bejelentőt tájékoztatja.

Szemle és mintavétel:
Mintavétel a méhekből.
A mintavétel módja
A méhegészségügyi felelős a helyszíni szemle során, a jelenlevők nyilatkozatai alapján - a jogszabályi előírásnak megfelelően - a bizottság jelenlétében méhészetenként 2 átlagmintát* vesz az elhullott méhekből. Emellett amennyiben arról a mintaadó le nem mond, a méh tetemekből ellenmintát kell átadni a minta tulajdonosának. Az érintetteket tájékoztatni kell az ellenminta szabályos tárolásának feltételeiről. Ha az ellenmintát a mintaadó megfelelően nem tudja tárolni, és a mintaadó erre igény tart, a tárolásról a hatóság gondoskodik.

A jogszabálytól eltérően 1 minta = 0,5 kg kell legyen. Méhészetenként 1 méh minta (méhegészségügyi vizsgálatra és gyógyszertartalom meghatározására) a NÉBIH ÁDI Parazitológiai, Hal- és Méhbetegségek Laboratóriumába, 1 méh minta (növény védőszermaradék vizsgálatra) a NÉBIH NTAI növény védőszermaradék-analitikai laboratóriumába kerül elszállításra.

A méh mintákhoz az állatorvos egyedi azonosítóval ellátott mintavételi jegyzőkönyvet vesz fel. 1 mintához 1 mintavételi jegyzőkönyv kitöltése szükséges.

A méhmintákat és az ellen mintákat a növényvédelmi felügyelő és a hatósági állatorvos bélyegzőjükkel és aláírásukkal lezárják. A mintavételi tasakon fel kell tüntetni azon egyedi azonosítókat, melyekkel azok jegyzőkönyveikhez kapcsolhatók.
A növényvédelmi felügyelő aláírása a minta lezárásakor és a méhtetemek mintavételi jegyzőkönyvén a laboratóriumi költségek későbbi esetleges behajtása miatt fontos!)

. A helyszíni jegyzőkönyv

A mintavétel helyszínén a növényvédelmi felügyelő helyszíni jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben növényvédelmi és állategészségügyi vonatkozású megállapításokat is szükséges rögzíteni. Szükséges az állatorvos azon megállapításának rögzítése, hogy a méhelhullás oka feltételezhetően növényvédő szer általi mérgezési gyanúra vezethető vissza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell emellett a méhpusztulás helyszínét és körülményeit, az elhullások észlelésének időpontját, az időjárási viszonyokat (pl. volt-e nagy esőzés, lehűlés stb.) a mintavétel módját, a bizottság tagjait, a jelenlévők adatait, nyilatkozatait (a méhész regisztrált-e, bejelentette-e magát a jegyzőnél, az elhullást mikor észlelte, mikor jelentette, milyen vegyszeres állategészségügyi kezeléseket végzett a közelmúltban).
A helyszíni jegyzőkönyvet a növényvédelmi felügyelő a növényi minták helyszínén tapasztaltakkal később kiegészíti. A jegyzőkönyv lezárása a növényi mintavétel körülményeivel való kiegészítés után történik.

A mintavétel helyszínéről fényképet kell készíteni a helyszínen található tereptárgyakkal, valamint rögzíteni kell a GPS koordinátákat, vagy ha ismert, a helyrajzi számot.

A keletkezett kár mértékének meghatározására a hatósági állatorvos a méhegészségügyi felelőssel és a méhésszel méhkárbecslési jegyzőkönyvet vesz fel. Elhúzódó méhelhullás esetén, a méhkárbecslési jegyzőkönyvet ismételten fel kell venni. A méhkárbecslési jegyzőkönyvből egy példányt a növényvédelmi felügyelőnek is át kell adni.
Mintavétel a növényállományokból

2.2.1. A mintavétel helyszíne

A növényvédelmi felügyelő - a bizottság segítségével és a méhész nyilatkozata alapján felderíti a méhpusztulás környezetében a vélelmezhetően méhekre veszélyes/kockázatos növényvédő szerrel kezelt, méhek által látogatott növényállományokat.

Ha a bizottság a méhpusztulás környezetében nem talál valószínűsíthetően méhek által látogatott területet, a vizsgálatot kiterjeszti a méhészet körüli 3 km-es sugarú körre.

A növényi mintavételről a növényvédelmi felügyelő - helyismeret alapján, vagy a körzeti földhivatal vagy a jegyző segítségével - értesíti a területek földhasználóit. A mintavételt lehetőleg az érintettek (fölhasználó, méhész) jelenlétében kell elvégezni.

Ha a mintavételnél a földhasználó nem kíván jelen lenni, vagy felkutatásának időigénye akadályozza a szükséges gyors intézkedések megtételét (azaz több mint 1 nap), a mintát távollétében kell megvenni. Ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
A növényi mintákat a növényvédelmi felügyelő vételezi. A mintákat megveheti a bizottság és a földhasználó távollétében is, és más közreműködő személyt is igénybe vehet.

A mintavételi területek helyszínéről és számáról a bizottság véleményének figyelembevételével a növényvédelmi felügyelő dönt. Amennyiben a méhpusztulás 3 km-es körzetében nagyszámú kisméretű házi kert található, melyeken vélelmezhetően méhekre veszélyes/kockázatos növényvédő szerrel kezelt, méhek által látogatott növényállományok találhatók, a növényvédelmi felügyelő a növényi mintavételek számát a bizottság javaslata, a méhész megfigyelései valamint a körülmények mérlegelése alapján (pl.: laboratóriummal történő egyeztetés), az ésszerűség határai között határozza meg. A bejelentő nem határozhatja meg a hatósági vizsgálat terjedelmét, ez a hatóság döntése.
Ha a felek valamelyike további területek mintázását kéri, a mintavétel és a minták vizsgálati költségét a kérelmezőnek kell fedeznie. Ebben az esetben a növényzet mintázásához a tulajdonos beleegyezése szükséges, és a mintázás szolgáltatás jelleggel történik (az El05/106 mintavételi jegyzőkönyvön kell rögzíteni).

A mintavétel módja

A gyanú alá eső területekről (a jogszabálytól eltérően) területenként 1 kg tömegű átlag növénymintát kell venni. Gyümölcsfák (cseresznye, meggy, alma stb.) esetében a vizsgálathoz elegendő 0,5 kg tömegű virág, tekintve, hogy nagyobb mennyiségű minta megszedése a hatóság számára időigényes, és komoly károkat okoz a termelőnek.

A növényből történő mintavételnek a Hatósági Növény-védőszer és Növény-védőszermaradék Ellenőrzési Kézikönyv (HNNEK) előírásai alapján kell történnie. A javasolt mintavételi módszertől történő bármely eltérést dokumentálni kell. 1 mintához 1 mintavételi jegyzőkönyv (El00/101) kitöltése szükséges.

A mintát kizárólag a növények azon részéből kell venni, amellyel érintkezhettek a méhek (virágok, virágzatok felszíne és - ha van - a virágzó aljnövényzet).

Abban az esetben, ha a méhpusztulás gyaníthatóan neonikotinoid hatóanyagú csávázószer vetés közbeni leporlódása miatt történt, a mintákat a környező területeken a vetéssel érintett területtel határos részeken kell venni.

Amennyiben arról a jelenlévő mintaadó le nem mond, az átlag növénymintából ellen mintát kell átadni a mintázott terület tulajdonosának/használójának. A mintaadót tájékoztatni kell az ellen minta szabályos tárolásának feltételeiről. Ha az ellen mintát a mintaadó megfelelően nem tudja tárolni, és a mintaadó erre igény tart, a tárolásról a hatóság gondoskodik. A növénymintákat és az ellen mintákat a növényvédelmi felügyelő és - amennyiben jelen van -a hatósági állatorvos bélyegzőjükkel és aláírásukkal lezárják.

. A helyszíni jegyzőkönyv

A növényvédelmi felügyelő a méhpusztulás helyszínén megkezdett helyszíni jegyzőkönyvet kiegészíti a növényi mintavétel körülményeinek leírásával. A helyszíni jegyzőkönyvben rögzíteni kell a mintavételi helyszín kiválasztásának indokait a növényi mintavétel módját, körülményeit, a terület jellemzőit, fekvését (pl. lejtés, környező területek, csapadék, szélirány), a növényállomány fenológiai állapotát, a bizottság tagjait, a jelenlévők adatait, nyilatkozatait. A helyszíni jegyzőkönyvet lezárásakor a jelenlévők minden oldalán aláírásukkal hitelesítik, és l-l példányban átadásra kerül minden résztvevőnek.

A mintavételek helyszínéről fényképet kell készíteni a helyszínen található tereptárgyakkal, valamint rögzíteni kell a GPS koordinátákat, vagy ha ismert, a helyrajzi számot.

A vidékfejlesztési miniszter 63/2012. (VII. 2.) VM rendelete
a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági
szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak
mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól

1. § (1) A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), illetve a megyei kormányhivatalok
élelmiszerlánc-felügyeleti, talajvédelmi, borászati, növénytermesztési, erdészeti, vadászati, halászati és tenyésztési
hatósági, valamint mezőgazdasági igazgatási hatáskörébe tartozó, kérelemre indult eljárásaiért az 1. mellékletben
meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
5. § (1) Az eljáró hatóság a megfizetett díjat egészben vagy részben visszatéríti, ha az ügyfél az e rendelet szerinti, vagy
az eljáró hatóságnak a költségmentességre vonatkozó döntésében foglalt díjnál többet fizetett meg.