Bencsik József
A tárgyban fogalmazott korábbi írásaimban(1,- 2), számos elméleti következtetés szerepel. Legyenek azok bármennyire is, ésszerűek de gyakorlatilag , ezidáig közel sem igazoltak, legalábbis a magam részéről. Nincs kizárva persze, máshol is folyhatnak kutatások ezen a téren. Többek között és tudtommal, Franciaországban az INRA intézetben Avignonban, de akár Angliában és sok másutt a világon. No persze semmi bonyodalom ! Jobb, biztosabb, ha a saját elgondolásait, elméleteit, mindenki, igazolni is tudja. Történjék az akár magyar nyelven, de nem csak a magyar méhészek javára! Hatalmas előnyök származhatnak, abból, amennyiben pontosabb megvilágításban fény derülne , újabb pontosításokra az atka eljárásaiban. Ezek ismerete, esetenként rendkívül tanulságos lehet . A hiányosságok, jelentősen hátrányosak lehetnek, az atka elleni küzdelem a hatásosságában.
Jelen esetben, és többek között az atka feromon-érzékenysége, vezérfolyamat korul forognak a kérdések . Így az például, hogyan bizonyítani azt a feltételezést amely szerint a lárva rezgése a születésétől kezdve állandóan és növekedne. Hogyan bizonyítani azt a feltételezést, amely szerint ezek a rezgések a sejt lefedelezése előtti órákban alapvetően és rendkívül erősen átalakulnak, megnövekednek. Lehet hogy így, nem csak az erősségében hanem a minőségében is szembetűnően megváltoznak?
Vajon, egy időben, hasonló folyamat zajlik le a feromon illatok termelésében, kiáramlásában is? Ugyanakkor valóságos igazoló kísérletek, felmérések is, kutatási műsoron. Mikor, hol, és miért hagyják el az atkák a hordozóikat? Vajon ezek hordozok is befolyásolhatok lennének? Legalábbis a lárva élelem igénylésére, kérésére, avagy elutasítására, visszahatnak. Történik az természetesen a lárvák által előállított különleges pheromonok előállításával, és azok kiáramlásának segítségével.
A témában, már a korábbi írásomban jeleztem : Sikerült készítenem olyan, átlátszó “plexi” ből, egy kísérleti kaptárt


(Dadant 10 K, lásd fénykép mellékelve) amely pontosan a bizonyító kísérletek elvégzésére szolgál. No persze a belső tér, berendezése sem végleges, módosításokra , újításokra, vár. Ezek változatai, a próbák folytán fognak, egy egy feltételezésről ,bizonyságot szolgáltatni. A betelepítése Angliában már folyamatban van. Miért ne ilyen kísérletezéseket, kutatásokat kezdeményezni máshol is, akár Magyarországon is? A legfontosabb kérdés természetesen, hogyan , honnan pénzelni, a kutatási költségeket? Igaz ugyan, a kutatok többen is, egymás között, de még az esetleges ipai , kereskedelmi . . . beruházó érdekeltekkel szabadon társulhatnak Elvégre is nem lehet mindenki egyszerre matematikus, vegyszerész, vagy éppen biológus kutató. . .befektető, vállalkozó! De készíthetnek együttesen tényleges kutatási terveket. Például, hogyan ejteni csapdába az élősködő atkákat? Ilyen tervet persze, csillogó, tagadhatatlan érvelésekkel illő alátámasztani. Azokat, azután benyújtani , legyen az nemzeti vagy EU s akár világérdekeltségű trosztok, vállalatoknál, intézményeknél, Lássuk, példának:
http://tka.hu/hír/5796/felhívás-magyar-francia-társadalomtudományi-projektek-megvalósítására Emlékeztetőül a mérnök és természettudományi pályázat:
http://nkfih.gov.hu/pályázatok/felhívások/2016/magyar-francia-tét/kétoldalú-tudományos valamint a francia partnerek számára is elérhetővé a pályázat francia része: http://www.campusfrance.org/fr/balaton
A gyakorlatban, egy ésszerű elgondolás, majd egy kísérleti terv lehet egy kiindulópont. Az előkészítéshez, a műsor végrehajtásához persze huzamosabb határidő szükséges. Nem említve , az esetenként előforduló szükséges kutatási pontosításokra. A magam részéről sajnos már tárgytalan az ajánlat, tekintettel az előrehaladott koromra (84 éves) egyre jobban fogyatkozó fizikai, szellemi képességeimre. Ez utóbbi szóbeszéd nem jelenti azt, hogy ezzel a kijelentéssel egyben visszautasítanám közreműködésemet, segítségemet.
Az atka járvány valóban hatalmas, világméretű gond, rendkívüli nehézség , nem csak gazdasági kérdés . A varroa élősködő több mint élésködő, a megtermékenyítő, a beporzó méhek gyilkosa. Az okozott károk, betegségek, több mint 30 éve könyörtelenül folynak, EU szerte.
Ma, a védekezések többsége különböző szerek alkalmazásán alapul. Az alkalmazott eljárások, közel se véglegesen hatásosak , miközben de jelentős fáradsággal, időráfordítással arányos költségekkel járnak. Az atka azonban, hűségesen minden évben újra megjelenik, visszajön. Nem véletlenül ! A szaporodása, védett helyen, a lefedett lárvasejtekben történik. Ezt a folyamatot ezidáig semmilyen módszerrel nem sikerült megszakítani . Annak ismerete, több mint szükséges!
A csatolt fényképen látható kísérleti kaptár, pontosan ilyen ismeretek beszerzésére szolgál . Az első kísérletek beindításához máris szükséges lenne olyan különleges illatosító feromonra amelyet pontosan a « felnőtt, « a kifejlődött herelárva áraszt magából, pontosan a tápláló méhek értesítésére : Felnőttem, nincs szükségem táplálékra, tessék a sejtemet befedelezni ! Ezen értesülés különleges rezgésváltással is igazolt. Ezek az értesülések, egyben az atkaszaporodás beindulásának jelei! Nos lám pontosan ebben az időpontban válik a méhész közbelépése a legkedvezőbb alkalom. Csapdába, lépre csalni a szaporodásra készülő élősködőt !
Jelen esetben tehát, egy olyan védekezési módszer tanulmányozása, kikísérletezése került elképzelésre, műsorra amelynek segítségével természetes módon, szerek alkalmazása nélkül, lépre lehet csalni az élősködőt. Az eredeti elgondolás szerint, a módszer alkalmazása különösebb kezelési gondok, és a méhcsalád háborgatása , zavarása nélkül történhet. Olcsó, egyszerű, fáradságmentes időtakarékos méhészeti eljárás, történik ez úttal, kaptárnyitás, a méhek, zaklatása nélkül ! A gyakorlati, a gazdasági előnyei folytán minden bizonyára nagy sikerre számíthat, nemzetközi téren, akár világviszonylatban.
joseph.bencsik@free.fr 2016 július