Francia mozgósítás a méhpusztulàsok körül !
Francia mozgósítás a méhpusztulások körül !
Az « Abeilles et les Fleurs » című méhészeti szaklap szeptemberi száma, már 7 teljes oldalon
foglalkozik az utóbbi két év óta dühöngő katasztrofális méhpusztulásokkal, az innen származó
különleges nehézségekkel. Miután magam is a súlyos károsultak között (15/16 veszteség arány) így
természetesen ugyancsak érdekelt vagyok a további fejleményekben, és figyelem az eseményeket.
A korábbiakban megjelent írásaimban, magyarul is, Franciában méhészeti gyűléseken is, szoba került a szakma méhészet -egészségügyi keretének hatástalansága, a kárbejelentés bonyolultsága, Másrészt, és ami még sokkal fontosabb, a pusztulási okok, okozatok, meghatározása még mindig ismeretlen. A káresetemet bejelentettem egyeses helyeken, méhészgyűlések alkalmával, szóban is írásban is.
Történt a kárbejelentés az én esetemben közel két évvel ezelőtt 2017 január, február folyamán.
Jellemző, hogy azóta se kaptam semmiféle személyes visszahatást. Vannak ugyan országszerte jól
felszerelt kutató és vegyszer-biológia elemző laboratóriumok, de azok csak a hivatalosan fölvett
rögzített esetekkel foglalkoznak. Márpedig, azok helyzetkörülmény feltételei, időbeli meghatározói
rendkívül pontosak és szigorúak, nem kevésbé bonyolultak. Aki annak nem tud eleget tenni annak
elemzési kérelmét visszautasítják, érthető okokból. Innen az előírt eljárás, a mintadarabokat hivatalos szakmegbízottakra kell bízni. Valaki mégis bejelentést tesz ilyen “szakmegbízottnál”, az esetenként akár többnapos, hetes késéssel jelentkezhet. Ez idő alatt a veszteségi körülmények alaposan megváltozhatnak, a felmérések eredményei ugyanígy. Nem véletlen ha a káreset bejelentésemre senki labor, se szervezeti megbízott nem jelentkezett. Ugyanakkor a környezetemben közel 30 esetről tudok, amelyek egyidejűsége miatt lehetetlen minden esetet rövid határidőn belül fölülvizsgálni.
Másrészt nem kell elfelejteni amikor más területeken százával az egy időben történt kipusztulás. Az
előírt vizsgálati eljárás végrehajtása az én esetemben, tehát közel se lehetett végrehajtható. Maga a
kipusztulás közel 30 nap alatt játszódott le, szinte egy időben, 2016 október folyamán. Tehát, akkor,
vajon csak esetenként, szabály szerint végrehajtható vizsgálati eljárás vehető számításba?
Az “Abeilles et Fleurs” egyik legnagyobb szaklap 2018/07 számában, összesen 7 oldalon, összesen 5 írás jelent meg tömeges méhpusztulás ügyben. Anne Furet tollából, egy írás olvasható « 3 milliós € lett a károsult méhészek rendelkezésére bocsájtva” a hivatalos miniszteri hatóságok közbejárása
folytán. A helyi hozzávetőleges fölmérések szerint 20 000 kaptárveszteséget jeleztek a Bretagne
vidéken míg Dordogneban és Charante –Maritine vidéken összesen 60 000 re becsülik a kaptár
veszteségeket! A feltételek meghatározása közös megállapodás szerint már meg is történt, az
augusztus 30-án tartott gyűlés határozatai szerint. Azok részletesebb leírása tér és tartalom tömege
folytán, nem fér ezen írás keretei közé. A minisztérium szerint, a két kérelmező vidék szervezeti
felelősei rendelkezésére áll. Az a kártérítési igénylés feltételei pontosítására is sor fog kerülni.
Részükre a helyhatóságok rendelkeznek határozattal. Az érdekeltek legyenek figyelemmel és
maradjanak kapcsolatban, akár Internet segítségével; Írta az írás szerzője, majd az írást a két vidéki
szervezet egy- egy feltételi táblázat követi.
Két csoport: 15 -30 % vagy 30 %-on fölüli veszteség, önműködő felújítás, rajvásárlás 1 500 € Legtöbb 37 500 €, majd csoportosított formában a Bretagne-i méhészeknél, majd hasonlóan, az Aquitain-i méhészeknél, első sorban mindazoknak, akik válaszoltak a kérdőívekre, és azoknak a méhészeknek, akik több mint 50 családot kezelnek, na és persze csoport-tagok. Majd a folyóirat 25-29 oldalán, két hatalmas írás olvasható “Méhpusztulások” cím alatt.
1.- Újabb technikai szabály: Már jobb,. . . de még messze a számítástól!:
A Mezőgazdasági Minisztérium nyilvánosságra hozott 2018. június 12-én egy újabb technikai
utasítást, hogyan felügyelni a méhek tömeges kipusztulását. Az UNAF szervezet (Union National des Apiculteurs Français = Francia Méhészek Egyesülete) már több, mint egy éve jelezte a
rendellenességet, a hatástalanságoknál. Írták :Újjal mutattunk a képtelenségekre : fölsoroltuk a
különböző vidék helyzetkülönbségeit, hiányoltuk a Minisztérium visszahatását, elhanyagolva a
kémiai okokat, az országos egészségügyi mérleg turpisságát, állította az írás szerzője. A 3. oldalra
terjedő leközölt írás, (25, 26, 27) kérdéseket vet föl, hogyan fölvetni a pusztulás kérdését az évközi
elhullások esetén és hogyan azt kezelni a téli tömeges pusztulások folytán. Ez utóbbi esetben ugyanis nem kerülhet szóba mérgezés, hiszen se permetezés se semmilyen méreg alkalmazásban, és a méhek se járnak ki. Hivatalos hatósági beavatkozásra csakis akkor kerülhet sor, ha a károsult ki tudja mutatni a mérgezési körülményeket. A baj csak ott, hogy a károk télvíz idején történtek amikor is a mérgek nincsenek alkalmazásban és ráadásul a méhek nem járnak ki !
2.- Míg a 28, 29 oldalon, beszámoló az « OMAA » = Megfigyelések a Méhpusztulások, Legyengülések körül , Nyugat-Franciaországban. Első beszámoló az ITSAP intézet legutóbbi vizsgálatairól, megjelent, ez évben, június 6-án . Nem állítja magáról, mint Technikai Intézmény, hogy ismeri a tél folyamán történt tömeges méhpusztulások okait, de támaszkodik az egész év folyamán történő méhegészségi nehézségek számbavételére, vizsgálataira. Bárki, akár telefonon keresztül is jelezhet, méhegészség körüli rendellenességeket. Az intézmény költségeit nem az állam viseli hanem a szakmai közösség.
Az első beszámolóból (2018/06/06) : Az intézmény, ezidáig kapott összesen 189 kárbejelentést, a
környezetéből. Majd részletesebb beszámoló esetenként. Végül is az utolsó fejezetben elismeri
képtelenségét tömeges pusztulási okozatok leírásához !
A 29-ik oldalon az OMAA tanulságai alapján megállapítható az idei tél múltával, egy « kolosszális » méhveszteség : 59 000 méhcsaládból 20 000 –es veszteség.
Nem véletlen ha magam részéről, közelebbről érdekelnek a méhveszteségek fejleményei, amikor is,
még ilyen beszámolóval is jelentkezek Franciaországból. Közel két év elteltével még a mai napon se tudja senki kimutatni a tömeges egyidejű kipusztulás okozatait. Magam régóta képzelődök
magyarázatot keresek azóta is. Közel 2 év telt el a nálam történt szinte teljes méhpusztulás óta !
Meglehet, hogy magyar oldalon közel se állt be hasonló összehasonlítható méhveszteség az elmúlt
években és a jelen év folyamán. Legalábbis a magyar szaklapokban nem olvashatok 7 oldal
terjedelmű beszámolót, olyat mint amiről ez írásban röviden beszámolok. Nos ha szerencsére nem
létezik ilyen tömeges méhpusztulási helyzet Magyarországon, akkor már fölöslegesek a írásban
kifejezett hőbörgéseim, hiszen még arról se lehet tudni, milyen eljárások a szokásosak ilyen esetben.
Akkor az se véletlen, ha a legújabb (XI) méhészkongresszus tervei szerint, (2018/12/02) szóba se
került a beütemezett műsorban a tömeges méhpusztulás kérdése. Jó lenne tudni hogy járnak el a
magyar méhészek az esetleges franciához hasonló helyzetben ! Úgy tűnik, ha vannak is ilyen esetek, az is csak véletlenek lehetnek, és következésképpen lényegtelenek ! Pedig a szóbeszédek szerint Magyarországon is történnek már évek óta, a franciákéhoz hasonló katasztrófák, csak éppen,
hivatalos helyeken, nem szeretik azokat emlegetni, arról csak éppen a károsultak tudnának? Ez
utóbbiakkal való együttérzésem folytán igyekezni fogok a továbbiakban is magyarul is időnként
beszámolni a fejleményekről, legalábbis ott, ahol azt figyelemre érdemlegesnek tartanák!
Sok szerencsét kívánva a magyar méhészeknek : Bencsik Józsi Bácsi Lyon 2018 október.
Természetesen továbbítható , leközölhető

Joseph Bencsik ezt írta (időpont: 2018. okt. 10., Sze, 17:09):