Bencsik József
Még a 86. életévembe érkezve se vagyok képes megállítani képzelődéseimet. Az utóbbi
időkben már arról álmodok, hogyan megállítani az atkajáratot a méhesben, legyen az, kémiai szerek
nélkül. A méhek ugyanis kétségbeejtő helyzetbe kerültek az utóbbi időkben. Most már nem csak a
virágokat járva mérgeződnek a természetben, hanem a kaptáron belül is, ráadásul maga a méhész
védekező vegyszeres eljárásai folytán. Legyen elegendő megállapítani a számos, és tömeges mérgek
alkalmazását, már csak az atkaírtás téren. Közel se véletlen ha évenként egyre magasabb a
méhcsaládok kipusztulási arányszáma. Így lesz az bővebben továbbra is ! A“kétlábu humanioid
emlősök “ egyre szaporodnak, egyre nagyobb területeket használnak föl a megélhetésükre.
Ugyancsak megjegyzendő, hogy ezen megnövekedett élelemtermelő területek kihasználása, a
termelés, először is kémiai szerek alkalmazásával történnek. Az így nyert magasabb terméshozam
ugyancsak a kémia szerek alkalmazására ösztökélnek. Évek múltán időnként kiderül egy-egy
kémiaszer alkalmazásának káros hatása. Ilyenkor, de legtöbb esetben azokat újabbak, más
szerek váltják le. Hát akkor hogyan elkerülni a veszélyeket, ha nem véglegesen lemondani a szerekről?
No lám a csapdázással végrehajtott védekezés az atkák ellen azon módszerek közé tartozik, amely
szerencsésen elkerüli a szerek közvetlen fogyasztását. Igaz ugyan, a magyar nyelvben az illatszereket is szereknek nevezik, de már nem így az illatokat! Azt viszont már mindenki tudja, mert tapasztalta is, hogy az illatok hatásokat váltanak ki, legyenek azok, visszataszítók, vagy éppen vonzók. Így az, a kaptáron belül is, atkák esetében is. Nekik szinte egyetlen látási, tájékozódási, lehetőség, az illat.
Márpedig az élősködő pontosan tájékozott, nem csak időben, de helyben is. Könnyedén fölismeri
azokat a lárva sejteket, különösen azokat, amelyek érettek, felnőttek, és lefedelezésre várnak. Csakis az ilyen sejtekbe történhet az atka petézése. Oda már nem járnak etető, zavaró, tápláló egyedek, ragacsos élelemmel! Oda kell petézésre belopakodni és nem is akármikor, adott időben a sejt befedelezése előtt alig 24 órával. Na jó, de honnan tudja az atka, mikor jött el az idő belopakodásra?
Ja kérem, mi sem egyszerűbb, mert az időpontot maga a felnőtt lárva jelzi. “Eljött az idő, már
felnőttem”. A továbbiakban nincs szükségem táplálékra, be kell fedelezni a sejtemet! Ezt az értesítést “kiabálja” különleges feromon illatok árasztása segítségével. Ezt a különleges illatot ismeri föl a petézni kívánó atka is! Most már csak meg kell találni a sejtet, amelyik már elkezdett ilyen különleges illatokat árasztani.
Ezt a különleges illatfelismerési képességet természetesen örökölte a jelen atkanemzedék, ki tudná
megmondani hány évmilló évvel ez előtt, de a lényeg az, hogy az ma is hatásosan működik! Nos ha ez valóban így, akkor működjön így, az élősködő csapdázására is! Az eljárás hatásossága nagyban függ a legtökéletesebb csalillat előállításának beindulásával. Természetesen a csapdázási siker függeni fog maga csapda szerkezeti felépítésétől, alkalmazásától is! Az élősködő kullancs a tájékozódó képességét persze nem tegnap találta, de ő már azzal született ki tudná megmondani hány milló évvel ez előtt?
Feltehető, hogy amennyiben a varois kullancs elterjedése, csak most néhány évtized óta került sor
annak oka feltehetően nagyrészt a méhészet egyre iparosodó kiterjedése, lehet az oka. Valójában a
modern méhészeti módszerek alkalmazása folytán kerülhetett sor. No persze mindezek ellenére,
visszatérni a hagyományos méhészeti módszerek alkalmazására, közel se mutatkozik ajánlatosnak!
Keresni, találni kellene olyan hatásos atkaírtó módszereket, amelyek nem kémiai szerek
alkalmazásával mentesítené a méhcsaládokat! Ilyen szermentes atkaellenes, alkalmat kínál egy
hathatós csalillattal léprecsaló csapdázás.
Már a Méhész Újság 2018/03 számában olvastam Szöcs Gábor egy érdekfeszítő írását a “fiasítási
illatok” címen, amely írás folytatása is megjelent a 2019 januári számában is. Miközben jómagam
pedig, már maga az atkacsapda kialakításán próbálkozok. A csalillathoz méltó csapdát is nem csak
elképzelni, de már időközben annak megvalósításán is fáradozni is érdemes! Egy kicsiny minta
(25x25x2,5 mm) is elkészült. A kicsinysége folytán, a kis csapdák kaptárban egyszerre több helyen is, akár tíz példányban is alkalmazhatók. Így az a különböző fiasítási kereteken, vízszintesen helyezve, de akár a keretek között függőlegesen fölfüggesztve is nagyszerűnek igérkezik. De miért ne a keretek alatt is, habár ott, a kisebb forgalom folytán, alacsonyabb hatásfok várható.
Időközben Szöcs Gábor úrral, a Növényvédelmi Intézetben sikerült fölvenni a kapcsolatot mail üzenet segítségével, még januárban. Amennyiben sikerülne előállítani hatásos csalillatot, akkor a kis
csapdákkal már tavasszal azokból, kaptáronként egyszerre, akár több tíz vizsgálatot is el lehetne
végezni, méghozzá különböző csalillatokkal! Íly módon könnyen és gyorsan megtalálható lenne a
leghatásosabb csalillat!
Miközben más elgondolások, elképzelések is forognak a fejemben, ami a hatásos csalillat felfedezését illeti. Sajnos a kémia, a kémiai kisérletek nem tartoznak a szakmai képességeim közé. Így legföljebb csak az elképzelt alkalmazási eljárás jöhet számításba. Jó, jó, annyit már tudunk, hogy a csalillatokat a felnőtt lárvák gyártják. De, jó magam azt már közel se tudom, és még csak nem is merem megkérdezni, hogy azt a különleges csalillatot a lárvák hogyan terjesztik? Egyenesen kilélegzik, esetleg a bőrükön keresztül izzadják ki, avagy egy alsó ürülékükön keresztül árasztanak ki? Habár ez utóbbi eset is lehet vonzó, egyes különleges rovaroknak. Annyit meg már mindenki tud, hogy az emberi személyes illatok is izzadság formában képződnek. Vajon az atkák is izzadják az “érettségi”illataikat, a bőrükön keresztül? Amennyiben ez a feltétel valóság lenne, így már sokkal könnyebbnek mutatkozna ilyen különleges “érettségi” illatokat begyűjteni, majd megkeresni a legerősebb hatást okozó változatát, majd gyártani annak, akár mesterséges fajtáját!
Érdekes témának igérkezik egy holnapra tervezett írásomhoz. Valójában, a téma feszegetése fontos
és sűrgős is lenne, ha belegondolunk a méhészet egészségügyi siralmas helyzetébe ! Minden évben,
helyenként 30-60%-os elhullás az utóbbi időkben már többre is számíthatunk. Így nálam is 2017- ben 90% volt a kipusztulás. No persze írtam én akkortájt beszámolókat nem is egyet az “Európai Méhész” honlapon, de próbálkoztam máshol is. Ott azonban érdektelennek bizonyult esetenként a téma is a hozzáállás is. Kivéve egy félszáz “Európai Méhész” honlap olvasót, akiknek, ezúttal is, külön megköszönöm hűségüket, kitartásukat.
Valójában jelen esetben, lényegében az atka csapdázási eszközei, eljárásai érdekelnek. Természetesen szivesen közreműködnék minden jószándékú kezdeményezésben, elsősorban magyar oldalon. Így legyen az akár az írásaimon keresztül . Az atkacsapdázási ajánlatomat is, először magyar oldalon szeretném kezdeményezni, mint szokásos. De Angliában például a Nottingham-i Műszaki Egyetemen Márton professzor fiamon keresztül is lehet kezdeményezni! De ott azonban már indulóban egy tudományos kutatás, 2 évre szóló csapatműsor 6 kutatóval, műsor 8 millió €-os támogatással.
Leközölhető, továbbítható
joseph.bencsik@free.fr Március 2019
Magyar ékezetek alkalmazása: Ildikó Nedeczky