Méhész-készített, szermentes atkagyérítés ?

Valójában az igazi, gyakorlati méhészeknek szükségük van egy bizonyos gyakorlati ügyességre. Nos ha így, akkor ne rettenjünk vissza a hasznos kezdeményezésektől ? Csináljunk mi magunknak egy ügyes atkagyérítő eszközt, egy szermentes, hatásos atkacsapdát !

Igazában, olyan, akár házilag is készíthető különleges atkacsapdáról van szó, amelynek működtetéséhez akár az egyszerű, természetes, méhek által előállított csalillat elegendő. Ugyanakkor a mesterséges, vegyészeti csalillat fölhasználása hatásosan alkalmazható. Miközben, maga az atka megfogására alkalmazható csapda-ragacs is, mint pl a vaselin, már régóta ismeretes kellék. Állítólag jobb híján, éppen a kullancs beragadására, fogva tartására is alkalmazható.

Jelen esetben, egy olyan különleges atka csapdáról van szó, amely, a keretekkel szembeni hátsó oldalon, kaptárfalának pontosan közepébe kifúrt, 25 mm-es átmérőjű lyukon kersztül kerül alkalmazásra. Óriási előny, úgy a méhcsaládnak, mint a méhésznek. Íly módon a kezelések alkalmával, a kezelő méhész a középső két keret közé helyezi a csapdát és nem bont kaptárt , nem zavarja a családot, de még a ki-bejáró méheket sem; miközben ő maga is zavartalanul, szabadon, védő öltözet nélkül működhet. Így kerül behelyezésre, dugóval beszorítva pontosan a kaptársorok közé, egy ,15-20 cm hosszú, 9 mm széles, és 22-24 mm magas méretű atkacsapda, amely bármikor ki-betehető, alkalmazható.

Tudjuk, hogy amikor felnőttek a méh lárvák, akkor egy különleges illat árasztásával jelzik ezt az állapotot a gondozóknak : továbbra nincs szükség táplálkozásra. A gondozók ilyekor visszavonulnak, nincs szükség az érett lárvasejtek gondozására . Egyben azt is jelzik, hogy most már kérik a sejtek befedelézését is. De a kullancs is pontosan igy értelmezi az illatjelzést de ezidáig nem hatolhattak be a nyitott sejtekbe, mivel a gondozók ez idő alatt, mindúntalan a sejt körül és benne tevékenykedtek, dolgoztak, és ezzel az eljárással távol tartották az atkákat is. Ilyen illat-értesülére vadászik a kullancs ? Mi sem kell több, amikor az érett sejt lemondott a gondozókról, megüresedett a hely, és akkor redezkedhet be oda a szaporodni kivánó atka ? Így már beindulhat ott az atka szaporodási folyamata. Történik az a gyakrabban, és első sorban (70%) a heresejtekben mivel azok testesebbek. Itt ugyanis, így az illatjelzéseik is vaskosabbak. No persze kaphatnak a kullancsok, helyzet megerősítő értesüléseket, más oldalról is pédául rezgésekkel. Mindezek következtében a kullancs, a heresejteket szivesebben, bővebben alkalmazza, van miért ! Szerencsére a heresejtek gazdagabbak, testesebbek, ott bővebben lehet táplálkozni az atkának is. Így, és következésképpen, kisidő múltán, egy állandó és folyamatos, heresejteken (70%) folytatott atkaritkulás folytán akár az atkaözön is, rövid időn belül, megállhat..

Meglehet, hogy a korszerű kémiatechnika már hatásos csalillat előállítására is képes . De az is meglehet, hogy a « megszállott » bioméhész visszautasítja az ilyen mesterséges módon nyert csalillatot. Így az, amennyiben talál olyan természetes atkagyérítési megoldást, amelynek segítségével elkerülheti a mesterséges kémiai csalillatok alkalmazását, hátrányait, költségeit.

Márpedig, és pontosan az alábbi sorokban leírt atkacsapda szinte alkalmat kínál, egy ilyen természetes atkagyérítési megoldásra is. Miért ne, fölhasználni a rendelkezésre álló érett herelárvákat pontosan a kullancs érdemleges csábítására, csapdába ejtésére ? Hogyan kihasználni erőteljesebben a herelárvák csalillatot fabrikáló képességeit, körülményeit ?

Így az atkaírtásban, a heresejtek által kiárasztott illatok kerülnek előtérbe . Nem hiába azok testillatának áramlása is « testesebb », biztosabb . Márpedig miután a kiárasztott illatok nyilvánvalóan erősebbek, dúsabban, és bővebben áramlanak, igy valójában maga a csapdázás is hatásosabbnak nyilvánulhat, a válogatott heresejtekkel

Jelen esetben, máris megjegyezhetjük, hogy a csapda behelyezéséhez, fölújításához nincs szükség kaptárbontásra, se szerszámok alkalmazására, se szerszámládára, méhészt védő beöltözködésre, füstölő használatra . . . Mi több, nem szükséges kedvező időjárási körülményekre, feltételekre várakozni ! Ha akarja valaki méhész, vagy akár nem méhész, legyen az az éjszaka beálltával legyen az, esőzés alkalmával, rossz klimatikus viszonyok között is lecserélheti a behelyezett csapdát ! Óriási előnyök, idő és munkamegtakarítás. Valójában a csapdát nem szükséges minden alkalommal kiemelni, elegendő a csúszó csatornát kihúzni, az abba helyezett ragacsszalag megvizsgálása végett, szükség esetén azt lecserélni, fölfrissíteni, úgy mint a csalillat forrást. Megannyi előny, alkalmazási lehetőség, gazdaságosság !

Külön figyelmet érdemel a csalillatot árasztó zsinór is természetesen. Tudvalévő, hogy az illatok áramlása, csökkenő folyamat. Idő múltán, nehány nap elteltével egyre gyengülőbben működnek . Ügyelni kell, hogy annak a fölfrissítése, leváltása a csapdában, is idejében megtörténjen. Mindez persze megvalósítható ugyancsak, kaptárbontás nélkül.

Márpedig, az illanó csalillat hatásfokánank csökkenése idő múltán és természertesen egyre inkább megnyílvánul. Ezért annak felújítását is ajánlatos biztosítani. Az illatosító csapdaszalagot ilyenkor jó lesz leváltani, helyébe frissen illatosított szalagot helyezve. Természetesen, más érdemlegesebb elképzelések is felvetődhetnek, és meg is valósulhatnak. Itt már a nemzetközi atkajárvány helyzetismeret, úgy mint az akarat és a vállalkozási kedv kérdése is számításba jön.

Képzelődni is lehet. Valaki, vállalkozó szellemű tehetséges méhészeti helyzetismerő, erőfeszítésre kész méhész, elképzelései szerint : például érdemleges lenne iparilag gyártani a csalillatot, (mini) palackozni, a méhészek rendelkezésére. Meglehet, az is, hogy az a csalillat adagolható , időszerű, és szakszerű beadagolásával, állandó és magas csalillat érzékelhető a csapdában. Ily módon, szinte állandóan, magas szinten folyhat a csapdázás. Ugyanakkor, maga a csapda szériagyártsa is betervezhető. Amennyiben a csalillatot nem sorolnánk vegyszerek közé, akkor annak alkalmazásával szermentes atkamentesítésről beszélhetünk. De még, a mesterséges csalillat sem vehető kárveszélyes vegyszernek, hiszen ilyet, eredetileg maguk a méhek is előállítanak, és alkalmaznak.

Az eljövendő méhészeti évad alatt még kiderülhetnek esetleges tökéletesítési beavatkozások is, természetesen, de elméleti oldalon minden működik az ajánlott csapdában . Meglehet, hogy a magyar méhészek bizamatlanok, olyan atkaírtási módszerek alkalmazására, amelyek nem a « klasszikus » kémiai szereket alkalmaznák. Nem véletlen miután, a modern méhész, nem érzi a saját bőrén, a modern kémia zavarását, rendbontását, hátrányait.

No persze, a gyakorlati alkalmazások hiánya folytán még nem lehet érdemleges tanulságokat levonni. Miután az atka kullacs ritkulása, természetes eljárására támaszkodhat, így az alkalmazott csapdázási módszer, igazi sikeréhez, sok remény fűződik.

Na igen, a magyarországi méhészek érdeklődése híján, nem fogok habozni a tervet nyilvánosságra hozni EU szerte. Franciában és Angliában már régóta, bővebb kapcsolatban vagyok a szakágazattal. A gyakorlat szerint, már az első meglátásra nem lesz nehéz egy ilyen programot beindítani. Maga a csapda tervrajza, műszaki leírása is közel, leközlésre készen áll.

Joseph.Bencsik@free.fr Lyon, 2019 november, magyarosító ékezetek Ildikó Nedeczky