Méhész-készített, szermentes atka–csapda.
Rövid, műszaki leírás, az ábrázolási rajz jelzéseivel.
·0 Vályú, szerkezeti váz-alap (A)
U alakú, vályú, 8-9 mm szélességű, homorú fenékkel, 16 -18 mm magas, bádog
formaváz, az egyik végén méheket kizáró záró behajtásokkal (J). Míg a másik végén
mindkét oldalon a tartó dugón (E) keresztül kifelé merőleges kihajlítás, a kilyukasztott
dugóra való fölerősítése céljából. Ezen dugó (E) segítségével kezelhető a csapda
szerkezet együttes, ki- bevétele.
·1 Fordított U alakú, méh-kizáró szitarács, (C). Szélességében beleillesztendő,
beszorítható, a nyílásával lefelé az alap U alakú szerkezeti vályúba, oly annyira, hogy az
együttes összmagassága, szitarács+alapvályú 22-24 mm-t ne haladja meg. A szitarács
elejére eső, első elemek, merőlegesen behajlítva, méheket kizáró módon. A másik vége
a záródugóban (E).
·2 Csúsztató U alakú vályú ( F) ugyancsak bádogból 7,5 -8mm széles 12-14 mm magas,

ki- becsúsztatható a szerkezeti vázalap vályúban, ugyancsak homorú fenékkel, kb. 2cm-
rel hosszabb, mint a szerkezeti vályú. Abban kap elhelyezést egy csalillat zsinór, (B) a

vályú teljes hosszában. A mesterségesen előállított csalillat alkalmazásának esetében,
ilyen cserélhető, frissen, és erősebben illatosított zsinór kerül alkalmazásra. A
gyakorlatban, akár maga a csalillat szolgáltatónál is vásárolható lenne ilyen zsinór kellék.
A jövőben alkalmazott gyakorlati megoldás szerint
·3 A csúsztató vályú fölső tengelyében kap elhelyezést egy csúsztatható, tartópálca (G)
amelyre kerül egy spirálisan rátekert ragacszsinór, (I). Majd a gyakorlati alkalmazás
eredményei fogják eldönteni a tartópálcára tekert ragacsspirál hasznosságát, szitarácsról
lehulló és beragadt atkák számával. Míg a csúsztató vályú felső peremének, mindkét,
belső oldalán egy-egy ragacs- szegély kap elhelyezést, a vályú, dugón kívüli hosszában.
A pálca (G) végén visszahajlítás olyan mértékben, hogy a pálca magassági helyzetének
megfelelő magasságra kerüljön, vagyis csúsztató vályú peremének szintjébe,
vízszintesen. A másik végén, (G) egy fölfelé hajlítás, amelynek végén egy újabb rövid
behajtás. Szemben ezen kicsiny behajtással egy rövid lyuk, (K) a záródugó homlokán,
amelybe helyezve, a pálca függesztése egyben térbeli helyzete lesz biztosítva, (lásd a
vázlatrajzon) . Íly módon, pontosan vízszintes helyzetbe kerüljön a csúsztató tálca
peremének magasságában. Miután ezen együttes (csúsztató vályú +tartó pálca),
bármikor kihúzható ! Íly módon, az megvizsgálható, így nincs szükség a csapda
kiemelésére, nincs semmi háborgatás, a kaptáron belül !
·4 A szigorú »bio »csapda változat esetében, a csalillat zsinór helyébe lesz befektetve,
csapda hosszúsága szerint, 5-6 , több, olyan « érett » felnőtt herelárva, amelyek, ugyan
már fedelezésre vártak, de a sejt amelyben ezidáig növekedtek és éltek, még nem volt
befedelezve. A kiemelésükre sok elővigyázatosság szükséges. Legalábbis ügyelni a
sejtfal épségére, a beszakadás elkerülésére. Ezen lárvák nem kerülhettek befedelezésre
egyrészt a gondozó személyzet hiányában, másrészt a viasz sejtfalak híján. gy most
elképzelhető, hogy a csúsztató vályúban, « meztelenül » fognak maradni, továbbra is
legalábbis több kevesebb ideig, élő állapotban. Íly módon a testükből erősen kiáramló
élő sejt illatok is, amelyek egyben ugyancsak több mint csalillatok is, megerősítik a
csalillat hatást ! Íly módon , az atka illatérzékenysége jóval átfogóbb szinten működik,
mint a lárvák befedelezést kérelmező jelzései. Egyes szakvélemények szerint az érett
lárva különleges rezgésjeleket is lead, pontosan az érettsége jelzésére. Minden
bizonnyal azokat a jelzéseket is fölismeri az atka. Ugyanakkor nincs kizárva, hogy a
sejtjükből így kiemelt lárvák sokkal több csalillatot árasztanak mintha csak a sejtben
maradtak volna. Feltehető ugyanis, hogy a meztelen heresejtek párolgásai is alaposan
megemelheti a csalillat hatást, magában a csúsztató vályúban. Miközben ezen vályú két
belső és egyben a legfelső szélén kap elhelyezést egy-egy ragacsszalag a lefelé
igyekvő atkák beragadására. No persze nem tudni mikor szűnik meg az ilyen helyzetbe
került lárva csalillat hatása, és mennyi ideig maradnak életben a szóban- forgó lárvák,
miután már felnőttek, és nincs szükségük táplálékra. Mint ahogy nincs arról sem
gyakorlati értesülés, mennyi ideig előnyös, ilyen helyzet fönntartása és mennyi ideig,

maradhatnak így, csábításra előnyösen a csúsztató vályúban ? Mikor mennyi idő múltán,
mennyire csökken, szűnik meg, a csalillat hatás ? Feltehető, hogy történhet az így akár
6 napon túl is. A gyakorlat bizonyít ! A szigorú « bio » atkairtás, tehát rendkívül munka,
pontosság, és idő igényes eljárásnak ígérkezik. Viszont, nincs kizárva hogy ily módon
eljárva, kiválóbb atkagyérítő eredmények származhatók onnan. Gyengéd, óvatosabb
hozzáállást igényel már a lárvasejtek kiemelése, majd azok elhelyezése oldalán is. Az
eljárást nem lehet szabad kézzel védő öltözet nélkül elvégezni. Ugyanakkor, és
következés képen kedvező klimatikus viszonyokat igényel. Másképpen mondva nem
lehet így eljárni bármikor. A szigorú « bio » atkairtás, tehát rendkívül munka, és idő és
feltétél igényes eljárásnak ígérkezik. Viszont, nincs kizárva hogy ily módon eljárva,
kiválóbbak lesznek az atkagyérítő eredmények. Következés- képen, annak alkalmazása
kedvező körülményeket igényel. Télvíz idején nincs fiasítás, nem lehet atkacsapdázás,
legyen az « Bio » ! Nemhiába, sokkal gyakorlatiasabbnak, egyszerűbbnek nyilvánul, egy
garantálva « előállított » csalillat alkalmazása a csúsztató vályúba helyezett zsinóron. Ily
módon, különleges, nyári, « részegítő » csalillatokkal akár, télen is, folyamatosan,
működhet ?
·5 A vázalap vályú, (A) és a méh-szitarács (C) összeszorítását pedig, egy szorító szalag
(D) biztosítja. Míg a másik oldalon a szitarács is (C) beerősítve kerül a dugóba (E).

·6 A csapda behelyezése a kaptár hátsó oldalának pontos térbeli közepén készített 2,5 cm-
es átmérőjű dugó-lyukon keresztül kap alkalmazást. Így az a keretek hosszában.

·7 Ily módon a csapda, a keretek közi tengelybe, pontosan a költő tér közepébe kerül,
legalábbis így, a 10 keretes kaptár esetében. Kicsiny szélessége folytán (8-9mm)
elméletileg könnyen behelyezhető. Az esetleges belső « vad » viasz építmények
akadályozhatnak. Ez esetben egy 10 x24 mm-es « túrópálca » segítségével
fölszabadítható az út.
·8 Majd eljön az idő, amikor ki kell emelni az egész csapdát, ellenőrző vizsgálat
elvégzésére, az elemek leváltására, egy bizonyos hosszabb idő, elteltével. Majd a
későbbi gyakorlat lesz a döntő. Az időjárás, úgy mint a növény környezet, a méhcsalád
eljárási szokásai szerint, méhek beragasztják a vályú vázba helyezett szitarács lyukait.
Ezt a jelenséget ugyancsak szükséges ellenőrizni miután azok, megnehezítik a kullancs
áthatolását, vagyis, a csapdába esését. No persze nem nehéz ilyenkor a csapdát
lecserélni. Majd forró vazelinbe mártva, kiolvadnak a beragasztások. Így a méheknek is,
nehezebb az újra beragasztás !
Természetesen a gyakorlati alkalmazás folytán, még számos, tökéletesítési, módosítás is
várhat az alkalmazóra ;Sajnos a kísérletezések, nélkül, gyakorlati bizonyítékok híján, ma még
csak tervekről beszélhetünk. De igazából jó lenne ha többen is próbálkoznánk ilyen lényeges
méhészeti szerszám megvalósítására, tökéletesítésére, miért ne akár gyártására is, és miért ne
Magyarországon kezdve. « Több szem többet lát » igazmondás szerint további előnyökre is
számítani lehet. Tegyünk lépéseket, erőfeszítéseket is ebben az irányban ! Természetesen,
nyitva állok, az ésszerű közreműködésekre. Ugyanakkor, ideálisnak mutatkoznék egyszerre
több kísérlet végrehajtása, és miért ne, gyakorlati tapasztalatcserével díszítve ? És, ki, mikor,
milyen csalillat előállítására ajánlkozna. Ki és mikor, és ki lenne érdekelt egy ilyen csapda és
azzal történő atkagyérítési technológia kidolgozásában ? . . .
Joseph.Bencsik@free.fr december 2019 magyarosító ékezetek Ildikó Nedeczky