ATKA-FÉSŰ ?
ATKA-FÉSŰ ?? ? De az emberi képzelet nem hagyja békében azt, aki belekóstolt valamilyen
érdemlegesnek tűnő elgondolásba. Így fordulhat elő, hogy a magam fajta
képzelődő, izgága", műkedvelő méhész tovább szeretné vinni, tökéletesíteni
több, ígéretesen kiinduló, hasznosnak mutatkozó méhészeti elgondolásait,
mint például az "Atkamentes kaptár" ajánlatokat.
Így történhetett meg, hogy időközben elképzeltem egy más formájú,
leegyszerűsített, "Atkamentes kaptár"t is. Ha bár, a legújabb terv,
valójában már nem is kaptáron belül működne, méghozzá csalillat alkalmazás
nélkül kerülne forgalomba. Hanem, egy piciny kis kellék, alig néhány
dekagramm súlyú "fésű" kellék alkalmazásával valósul meg. Egy olyan
atkairtásról lenne szó, amely nem a kaptárban, nem is az aljazatban kapna
elhelyezést, hanem a bejárati homlokzaton, kívül a kaptáron.! Valójában
semmi változás a kaptáron se belül, se kívül, például egy Dadant típusú
kaptár esetében. Más formájú, méretű kaptárokhoz természetesen illeszkedő
kapcsolatokat is kell biztosítani! A nagyobb méretű bejárati kaptárnyílás
esetében, például, a többlet nyílások bezárásával, míg a kisebb méretű bejáratok
esetében, maga a bejáró csapda többlet nyílásának lezárásával.
Maga az atkagyérítési berendezés nem más, mint egy különleges kicsiny kellék,
milliméteres méretekkel. Szélessége 3 cm, magassága közel 1,5 cm, hosszúsága
kb. a Dadant kaptár típus bejáratának mérete. De lehet kisebb is, akàr 10-16 cm! Annak egyik fele bejárat, a másik pedig kijáratnak szentelve. Az összsúly alig 5 dkg-ra
becsülhető. Valójában a működtetéséhez, a kaptár bejáratára illeszthető,
majd annak homlokfalára lenne fölfüggesztve. Egy szerkezeti vázlatrajz
mellékelve.
Elképzelés szerint, és tekintettel az egyszerűsége folytán, és a berendezés
kicsiny méreteire, és könnyen megvalósítható, rideg plasztik anyagból.
Legyen az a ki- és bejárati minta alapján, többé kevésbé monolitikus
formában. Ugyanakkor, az "atkafésű" kiemelése, lecserélésének egyszerűsége
legyen mérvadó! Ezen alkatrészt úgy kell venni mint a berendezés lényege!
Hasznosnak, érdemlegesnek mutatkozna az "atkafésű" ferdeségi beállítását is
szabályozni a bejárati padlózat fölött, így szabályozni, könnyíteni a méhek
kedvezőbb áthatolását. Ugyanakkor ügyelni, az atka lesöprésének
hatásosságára!
A berendezés, elsődleges különlegessége abból áll, hogy a kaptár bejárata
két egyforma részre osztva teljes szélességében méghozzá oly módon, hogy az
egyirányú, ki- bejárat egymástól elkülönítve legyen ! Rövid idő alatt a
méhek is megszokják melyik a bejárati oldal. Vagyis a kaptár bejárati
oldalának a fele kijárat, a másik fele bejárat, természetesen! Miközben
mindkét oldalon egy-egy önműködő "atkafésű" működik, valahányszor ki-, be-
közlekedés történik. Ez idő alatt fordulhat elő, hogy a ki-, behatolás
közben, az atkafésű hatására, leesik a kullancs a hordozója hátáról. No
persze nem biztos, hogy az megtörténik az első alkalommal, de meglehet, hogy
megtörténhet az akár, például a 112. áthatolási alkalommal! No persze a
kullancs, nem a földre esik, hanem egy szitarácsra, majd azon keresztül,
arról pedig egy kissé mélyebbre, egy kihúzható lemezre, amelynek felszínén
ragacsréteg, pontosan az atka végleges leblokkolására szolgál! Történhet az
így természetesen, és első sorban az atkafésű hatására
Az atkafésű ferde, működő helyzetben, a méhek részére csakis a magasabb
oldalon megközelíthető. Majd áthatolható, miután a méhecske a ferde fésű
fogait a testével fölhajtotta. Ily módon, és természetesen csakis az
atkafésű magasabb oldalán valósulhat meg az áthatolás. Szembe jönni ugyanis
lehetetlen, nem csak az "atkafésű" leszűkítő magasság folytán, hanem azért
is mert annak a szemben álló fokai, akadályozzák a behatolást. Annak belső
helyzete, beállítottsága, rendkívül fontos feltétel!
Eredetileg az "atkafésű", hajlékony plasztik lemez csíkokkal előállítva
kerül alkalmazásra . Annak minősége olyan rugalmassággal kell rendelkeznie,
mint pl. egyes virágok szirmai, legyen az akácvirág! Nagyszerűen
megfigyelhető tanulságos jelenség, hogyan látogatják az ilyen erős
szirmokkal rendelkező virágokat is, a gyűjtögető méhek. De az esetek
többségében virágokba való behatolás a virágszirmok feszegetésével,
valóságban, a méhek állandó ténykedési képességei közé tartozik. Egyes
megfigyelések szerint az ilyen jelenség folytán, könnyen előfordulhat, hogy
méhecskén lovagoló atka lesodródható, annak a hátáról, így az magában a
virágban is. Míg mások azt is hozzáteszik, hogy nagyrészt, ilyen jelenség
folytán terjed az atka járvány, amikor is a leesett atka, fölkapaszkodik, egy
másik gyűjtögető méhecskére a virág peremén? De ugyancsak nem kell
elfelejteni, hogy sok más virág látogatása a méhek, a virágsziromra
alkalmazott erőfeszítésein folytán, annak sikerén múlik. Ilyen tanulságos
jelenségek ugyancsak számításba jönnek az atkairtás elképzelt folyamatok
kipróbálása alkalmával.
Egy másik ugyancsak igen fontos jelenséget, érdemes figyelembe venni !
Valójában a kullancs, minden egyes forduló alkalmával kétszer hatol át, az
atkafésű alatt. Egyszer befelé menet, és egyszer kifelé! Na igen, de több
mint valószínű, hogy nem lesz lefésülve miden egyes forduló alkalmával, mint ahogy már jelezve egy korábbi írásomban is. Márpedig aki-bejárás folyhat reggeltől estig akár százával is! És az így hosszabb időszakon keresztül, esetenként hónapok folytán! Ez idő alatt hány meg hány
alkalom adódik arra, hogy az atka lesodródjon a hordozójáról? Márpedig a ki-be-
járat padlóján teljes szélességben a szitarács helyezve, alatta pedig a
ragacsos csúsztató lemez. A szitarácson átesett beragadott kullancsot pedig
tetszés szerint, könnyen meg lehet számolni pontosan a ragacslemez
kihúzhatósága folytán , méghozzá a család működéséhez zavarmentesen. Ily
módon pontosan fölbecsülhető a méhcsalád atkafertőzöttsége, bármikor, úgy
mint annak időszerű csökkenése, majd, elmaradása. Becslések szerint már a
második évszak alatt megtisztult családokra számíthat a méhész.
Természetesen a téli hónapokban nincs jelentősebb forgalom a méhcsaládban.
Ilyen esetben akár föl is lehet függeszteni a csapdázást, akár leakasztani
a csapdát a kaptár homlokfaláról, elvégezni esetleges takarítását.
Egy másik, ugyancsak fontos jelenség az atka végleges eltávolítására, abban
rejlik, hogy történik az, a méhekre ezúttal teljesen szermentesen! Egy csak
egy szer alkalmazására kerülhet sor, amennyiben egy semleges ragacsrétegre
hullik a kullancs, és persze egyszerűen beleragad abba, véglegesen!
Természetesen annak lecserélését biztosítani kell. Ugyancsak megjegyzendő a
ragacsba ragadás úgy mint a csapdázási eljárás, nem a kaptártérben, hanem
azon kívül történik!
Sajnos a berendezés picinysége, miatt, úgy mint a bonyolultsága, folytán,
nehezen elképzelhető, hogy azt bárki műkedvelő, méhész, hiba nélkül, a
legjobb formában megvalósítsa. Következésképpen legalább arányos
képességgel rendelkező kisiparos vállalkozóra mutatkozik szükség, legyen az
egy "fésűgyártó", legalább is, a kezdeti megvalósításra. A megalkotás
sikerének birtokában az első gyakorlati méhészeti alkalmazás sikerének
biztosításával azonban máris elképzelhető, hogy óriási nemzetközi siker vár
a piciny, különleges "atka- fésű" berendezkedésre! Nem kell ugyanis
elfelejteni hogy e kicsiny kellék, mennyire hatásos, ráadásul, szermentes
atkairtást képes megvalósítani, igen kevés használati idő alatt. Igaz ugyan
el kell ismerni, hogy a kísérletek hiányában, ma még semmi biztosat nem lehet
állítani. Az elmélet, nem valóság! No lám itt a kezdési bökkenő! Hogyan
beindítani a gyakorlati megoldásokat?
Természetesen, nem kell elfelejteni hogy az "atkafésű" elgondolás még nem
került nyilvánosságra. Marad a nehézség, hogyan és hol, ismertetni azt, hol
hogyan megvédeni. Jó, jó, a méhészek között a szaklapok viszik a híreket, és
nem szívesen foglalkoznak feltételes tervekkel bizonytalan eredményekkel!
Ilyen jövő várhat az "atkafésű" elgondolásra is. De azt is jó volna tudni,
kihez, hova fordulni olyan ágazatokhoz, akik gyártásban is érdekeltek lennének?
De hogyan kivitelezésre bátorítani magyar nyelven? Ha nem egy olyan
országban, amely méhészetéről is ismeretes, és mais tevékeny EU ország, és nem
utolsó sorban, szülőföldem is? Bevallom, jelen pillanatban még nem tettem
lépéseket a kibontakozásra, más irányban, más országban! De ma már
megtehetem szinte véletlenül? Kezdődött az így már 1956-ban a is, amikor a
"Pártunk és kormánya" eljárásainak jóvoltából, szinte véletlenül Franciába
kerültem. No persze az sem lesz véletlen, az sem, ha az elgondolás
rövidesen megjelenik akár angol, vagy francia nyelven is. Miközben a
megvalósítás sikerével világra szóló, szermentes eljárásra számíthat bárki
iparos, beruházó legyen az csak méhész, akár Magyarországon!
...
