Egy atka-fésűvel fölszerelt kaptár, vázlatterve Bencsik József
Vázlatterv a napokban ! Tegyük föl, hogy már sikerült egy kaptárunkat fölszerelni ki –bejáró, egyirányú « atka-fésű »-együttesekkel. Tegyük föl ugyancsak, hogy ez utóbbiak, már szolgálatban a kaptáron kívül. A bejáraton, fölfüggesztett, egyirányú « atka-fésűk segítségével a ki be járások, folyamatosan, szorosan egymás mellett, felfüggesztve és máris működnek. Természetesen ügyelni, arra, hogy semmi más ki-bejárási lehetőség ne álljon a méhek rendelkezésére.
A tavasz közepén, jó idő esetén bőven a jövés menés ! De még több is ! Többnyire, a ki -be járás egymás mellett már okozhat zsúfoltságot, és megy a tolakodás ! Igaz ugyan, hogy az ilyen tolakodás, a bejáratnál, minden bizonnyal nemcsak idő, de egyben hozamveszteség jele is ! A figyelmes méhésznek nagy fontosságú a kérdés, úgy a méhcsalád működési, mint a hozam képességei oldalán. Az ésszerűen eljáró méhésznek alapvető érdeke figyelni, a méhcsaládja eljárásaira, a helyzet, úgy mint a termékhozam kialakulására ! Úgy eljárni, hogy a méhészeti termék ki legyen használva, és ne legyen tolakodás, a méhcsaládban ! Úgy eljárni, hogy a forgalom zavartalanul, folyamatosan működjön ?
A kijáró méhecskék a gyakorlatban igyekeznek, rögzíteni, ha nem is pontosan a kiszállás pontját, a kaptárból, mig a « régi világban » az egyszerű ki-bejárat szinte egy és ugyanaz volt ? De az « új világban » vagyis, az « atka-fésű » világában, a kötelező, ki és a beszállás helye akár, két különböző egymástól távolabb eső ponton lehettek helyezve . Bejárati zsúfoltság, zavargás, ily módon szinte biztosítva ! A ki -beszállás pontja esetenként külön -külön egymástól, kötelezően messzebbre is eshetnek ! Igy az amikor is a kaptár bejáratának egyik fele a bejárati atka fésűvel, a másik fele, pedig a kijáratival lett felszerelve ! Elvégre is amikor a méhek kijárnak, azok pontos száma várható visszafelé is.
Az első kiszálláskor, a méhecske első dolga a betájálás. Először is, rögzíteni a beszállási pont helyzetét! A kaptár bejáratát nagy vonalaira, helyzetére emlékezni, arra a visszatéréskor. Egyes megfigyelések szerint úgy mutatkozik, hogy végül is amennyiben a betájolt bejárati értesülést nehéz vagy lehetetlen alkalmazni, ilyen esetben a méhek keresnek távolabbi behatolási pontot. A helyzet kényszerűsége szerint ! Ilyenkor lehet megfigyelni olyan méhecskéket amelyek, kissé távolabb keresnek behatolási alkalmakat ! De amikor ilyen egyedek a kaptárközelbe érnek, akkor már számítanak a látó képességeikre, emlékezésekre is, hogy a beérkezés végül is megvalósuljon. Míg a kijárati pont, is, ugyanakkor rögzítve, ha nem is pontosan, márcsak annak következtében is hogy ami a fontosabb, a haza járó méhéknek, az a kijárati pont helyzete, hiszen azon a helyen történik, a család vagyis a kijáró méhecskék eltávolodása, de a visszatérése is! Legalábbis nem de így a hagyományos esetben !
Márpedig az « atka-fésű » alkalmazása esetében, a be és kijárati pontok egymástól, különböznek minden esetben. A bejárati ponton csakis bejárni lehet, míg a kijáratain csakis kifelé lehet közlekedni. Nem de forgalmi bonyodalom keletkezhet ilyen eljárással az olyan méhcsaládokban amelyekben ősidők óta szabad ki-be forgalom a kaptárkijáraton volt szokásos ? A különbség már ott kezdődik hogy a kijáró pontok már bent a kaptárban kell megkeresni mert azok a kaptáron belül vannak. és persze nincs is, más kijáró, az kérem tévedés mentes ! A nehézség csak abból adódhat amikor a kintjáró méhecske befelé akar törekedni, és azon a ponton amit már korábban betájolt, amikor kifelé jött. Itt és így kezdődik a tolakodás a ki-be járat vonalán! Hogyan elkerülni ezt a természetes eljárást, hogyan megmenteni a ráfordított időveszteséget, fáradságot ? Ezen elgondolásból kiindulva próbálkozzunk egy újabb ajánlat, megvalósításával !
Csináljunk, és alkalmazzunk olyan kisméretű atka fésűket ahol a ki-be járás egymáshoz szorosan, minél közelebb kerüljenek! Attól kezdve, kerüljenek alkalmazásra olyan minimális méretű keskeny, 2-3 cm ki-bejárós atka fésűk felváltva. Méghozzá lehetnek azok összességükben, sokan, így, pl. olyan hosszúságban mint a kaptárok össz bejárata. Alatta felfüggesztve egy szitarács amelyen átesve, a lesodródott atkák, véglegesen egy ragacsba hullanak !
Valójában a kötelező egyirányú ki-be járat nagy előnyei között, máris megjegyzendő, hogy az szinte önműködően megválogatja az érkező egyedeket. Azoknak lehetetlen behatolni a kaptárba a kijáraton, mivel ott az atka-fésű földre hajló fogai , megakadályozzák ! Viszont közel amellett, « tátong » egy bőségesebb nagyságú « atka-fésű » bejárati lehetőség, ahol már nincs ferde, föld felé irányuló fésűfog! Széles bejárat, ott már nem kell tolakodni, ott már mindenki « befelé » tart ! Ily módon elkerülhető lesz és ki-bejáró méhek zsúfoltsága, a vele járó időveszteség !
Nem véletlen hiszen az a kicsiny, a keskeny, (20 mm, majd meglátjuk ?) « atka-fésű »k, felváltva, egymás mellé szorítva a méhek szemlátomása elé kerülve szinte betessékelnék a bejönni szándékozókat ! Azok persze észreveszik a szomszédos « atka-fésű » leszorított fogait. Kérdés : milyen mértékben lenne a méheknek egy ilyen eljárást is emlékezetben rögzíteni ? Annál is inkább, igy, miután azok szorosan egymás mellé, felválta, lettek alkalmazva. Történik az így az érintkezési pontokon, és így, mindkét oldalon közvetlen egymás mellé került a ki és a bejáratokban. Az érkező méhecske ebben az esetben is, könnyen megtévedhet, és a kifelé törekvő méhekkel szembe kerülve máris dugó képződött ! Amikor az « atka-fésű » ki és bejárata segítségével, a ki-be közlekedés folyamatosan és rövid időn belül alkalmazásra kerül akár, még be is rögződhet ? Habár meglehet, nem is így az első alkalommal ? Márpedig ezen eljárás a méhcsaládnak inkább idő nyereséggel jár. így az különösen amikor az a keskeny « atka-fésűs » ki és bejáraton a kaptár bejárati homlokzatán ugyan egymással felváltva helyezkednek ! Másrészt a kijárati fésű fogak mégis akadályozzák az érkezőket ! Ily módon minden bizonnyal csökkenthető, elkerülhető a tolakodás is ! A kijárati « atka-fésű »n természetesen már nem lehet behatolni a kaptárba, az « atka-fésű » fogainak földközelsége folytán! mivel azon keresztül már folyhat a « kötelező » kifelé irányuló közlekedők forgalma, másrészt így az, atka fésű fogainak beállítása folytán is. A bejárni akaróknak tehát, csak egyszerűen el kell kerülni a szembe érkezőket ! Kérdés csak az van-e szükséges hely, a kerülgetésekhez ? Ezért, úgy volna jó eljárni, hogy, a ki be közlekedők ne találkozzanak, ne is lássák egymást!
De történhetnek hasonló közlekedési zavarok nem csak a méhek között hanem, akár az értelmes « kétlábú humanoidok » között is? Így az például, amikor is valódi forgalmi torlódás várható az autón közlekedő méhészre is. Jellemző, gyakori, eset, például amikor az autóútra érkezési ponton az érkezőknek kell türelmesen, lassan a kontroll ponton áthaladni, akárcsak a méheknek, az « atka-fésű »n ! De megéri a fáradságot, az időráfordítást is ? Ha nem így lenne, akkor így, nem lenne autóút forgalom sem?
Igaz ugyan, az is, hogy« atka-fésű » által nyert szétválasztott ki-be forgalom, mint közlekedési kötelezettség a kaptár bejáratánál, máris érdemleges időmegtakarítást, termelési előnyöket ígérhet! De hogyan ? A befelé igyekvő méhecske nem fog szembe kerülni a kifelé igyekvőkkel, nem kell tolakodni, időt veszíteni a szembe találkozással, egymás kerülgetésével… Elvégre is az autóutakon is, nem hiába, és persze, nem ok nélkül került az « emberi » közlekedési szabályok közé az egyirányú forgalom ! No persze, a méhek esetében, csakis, az « atka-fésű » ki-bejárat alkalmazásával képzelhető el ! De az is csakis a bejárati ponton ? Tehát jó lenne ha kijáró méhecskék is, az emlékezetükbe rögzítenék az « atka-fésű » ki-bejárat helyzetét !
Mint ahogy már régebbi idők óta, nemcsak mi méhészek, hanem mindenki úgy tapasztalta hogy az autóutak egyirányú forgalma jelentős időmegtakarítással jár. De a méhek esetében sokkal jelentősebb előnyök is származhatnak a kétszeresen egyirányú vagyis ki be forgalom kétszeres, ki be atka irtásának megvalósulásból ! Nos ha így, akkor miért ne a méhek forgalmának esetében is !! Kétszeresen egységesített atkairtási forgalom valósulhatna meg, egy idő alatt ? Következés képpen, egy és ugyanaz időszakasz alatt kétszeresen kevesebb időt szentelne a méhcsalád szükséges atkamentesitésére. Vajon elképzelhető lenne méhek hatásos és rövid idő alatt történő kiszabadulása az atka uralom alól ? Igy az világszerte, így az teljesen szermentes formában ?
Hol melyik világrészen, melyik országban vásárolható ilyen gyors hatásos és szermentes atkamentesítés, módszer ? Miért ne elképzelheto lenne az, az elsok kozott éppen Magyarországon ? Megszabadulni az atkától teljesen, mindössze egy méhész évad alatt Miközben nem elfelejteni a méhész jelentos tehermentesítését sem. Elvégre is az atkaözön, hatásos megállítása elképzelhető akár klasszikus, költséges szeres kezelések alkalmazásával is ? Avagy, vajon, hatásosabb lenne egy ilyen « atka-fésu »vel történő atkairtás ? Nem de hasonlo elonyok, idomegtakaritasok várhatok a méhek ténykedései alkalmával is? Azok hatására természetesen hozamtöbblet teljesítmény növekedése is remélhető ! Nem de éremlegesnek mutatkozna az egyirányú, « atka-fésűk alkalmazása nem csak úgy mint egy érdemleges szermentes és állandó atkamentesito eljárás, hanem és egyben, egy hatásos terméshozam növelő eljárás is ? Legalábbis így mutatkozik a módszer alkalmazása, már a kezdet kezdetén !
Természetesen nem kell elfelejteni a tényt, amely szerint az ajánlott « atka-fésű atkagyérítő módszer elsődleges célja egy igazi, hatásos, szermentes, atkamentesítő eljárás alkalmazása. Emlékezzünk :A piciny, alig 2mm testméretű, észnélküli kullancs, talált magának olyan megélhetési, szaporodási módszer amely lehetővé tette az atka nagyméretű szaporodását, uralmát, világszerte. Miközben folyik a szeres, a költséges atkairtás, tobb mint számtalan szerek használatával, és az az azokból származó egészségi, veszélyek elviselésével ! Mindezen hátrányok elkerülhetők a ki-be szállású, « atka-fésű »k alkalmazásával ! Nos ha így, akkor érdemesnek mutatkozik ebben az irányban haladó erőfeszítéseket gyakorlati kisérletekkel is, alátámasztani !
Ilyen tüzetesebb megfigyeléseken, igazán alapulhat, akár egy újabb, hatásosabb tervajánlat is. Például miért ne elképzelni olyan ki-be járási megoldást amely egymás fölé két különböző szinten bonyolítaná le a ki-be járást ?Lehetséges lenne ily módon elkerülni a forgalmi tolakodást ? Ily módon lecsökkenne, szabadabbá válna a forgalom, lecsökkenne a méhek idővesztesége, következés képpen megnövekedhet a termékhozam ! Nem de érdemesnek mutatkozna ilyen kisérletekbe is kezdeni ? No persze további megfigyelések folytán teljesen más elképzelésekre alapított kísérletekre is minden bizonnyal sor kerülhet ! Ésszerűnek mutatkoznék az érdekeltek közreműködésével tanulmányozni a lehetőségeket azok összehasonlítását, a gyakorlatban is megvalósítani ! . .
De be kell valljam, 87 évesen, már egyre kevesebb energiával rendelkezek legyen az csak fizikai képesség, a próbálkozásokra, a kísérletezésekre! De, érdekeltek, vagyunk, akkor fogjunk össze, cseréljük ki a nézeteinket vessük föl újabb elgondolásokat. Közöttűk természetesen nem csak kizárólag méhészek, hanem mindazok aki a közreműködésükkel előre segítenék a különböző tervek kísérleteinek megvalósítását !
La Tour de Pin, 2020 Október
nyugdíjas