Valójában, az « atka-fésű » kezdeti elképzelésekről, megvalósításokról, kisérletekről van szó, ezúttal is! Hogyan lesodorni, hogyan « megfésülni » a méheket, hogyan, hatásosan megszabadítani őket, no persze meg a méhészt is, a vérszopó élősködőktől ? Végül is ha jól belegondolunk akkor megállapíthatjuk, hogy, az atka a természeténél fogva gyakorlatilag, igyekszik szaporodni, terjeszkedni, nem csak a kaptáron belül, hanem úgy is mint atkafajta, akár a méhcsaládok között ! Következés képpen, az atka, otthagyhatja a hordozóját, szabad akarata szerint, is, mesterséges, vagyis okozott « lesodródás » megvalósulása nélkül is ! Elvégre is, nincs állandóan vérszopásra ítélve , még a méhecskén való utazás közben sem ! No persze történhet a hordozójáról való leválás, nem akárhol, és nem akármikor, és nem minden esetben az atka önszántából ! Vagyis valójában az atka tudatában lenne, hogy hol « jár » a hordozója hátán, hol tartózkodik, milyen körülmények között hol, merre jár, a hordozójával ? Így például tudja ha a virágokon jár vagy éppen a fiasításos kereteken !

Elvégre is azt is tudnia kell, ha szaporodni akar, hol, mikor és milyen körülmények között valósulhat meg a szaporodása ! Ugyancsak tudnia kell hol, mikor, leszállni a hordozójáról ? Hol mikor érkezik pontosan az előrehaladott fisaitási zónára a fedelezésre érett sejt? Nem kell elfelejteni, hogy a felnőtt sejtek különös illatokkal is jelzik, hogy már felnőttek, a továbbiakban már nem kérnek táplálékot ! Igen rövid életszakasz a lárva életében, vagyis az az életszakasz, amikor már nem járnak, a fiasításra, már az etetők sem ! Miközben a hordozója, pontos közlekedési céliránya ismerete híján semmiről pontosan nem tud ! Már csak azért is le kell szállni a hordozóról ! De legalább a saját célirány közelségét, vagyis a fedelezésre váró sejtek közelségét fölismeri kell !! Tudnia kell, hol kell leszállni a hordozójáról !Még pontosabban is, minden valoszínűség szerint azt tudja, hol a legkedvezőbb alkalom, a szaporodás megvalosítására , vagyis a heresejtekben ! Azok ugyanis vaskosabbak és erősebben árasztják az érett sejtillatot ! Szerencséjére a már felnőtt kifejlődött sejtek, a speciális « felnőtt » sejtillatok kiárasztásával már jelzik a pontos célirányt, ki milyen képességgel ! Mint megannyi bonyolult ismeretség amelyről pontosan « tudni kell » a szaporodásra alkalmas feltételek helyzetéröl is tudni kell annak az atkának aki szaporodni is szeretne ! Szerencsére, a heresejtek sokkal nagyobbak, és persze a kiárasztott illataik is, arányosan nagyobbak ! Ily módon a petézni kívánkozó atka is bővebben értesült és bővebben petézik a heresejtekbe !

Mi több, a Márton fiamnak aki a Nottingham-i egyetemen fizika-matematika téren tanárkodik, már sikerült, egy olyan értesülési rezgést rögzítenie amelyet az atka alkalmaz bizonyos körülmények között! Meglehet hogy az atkák is tudnak « telefonálni » legalábbis, egymás között, pl. rezgésjelzésekkel és igy ez hordozható telefon és Internet hiányában is ? Ott még nem tartunk, de várjuk a fejleményeket ! Majd amikor azok beteljesülnek, akkor majd szokás szerint, a magyar szaklapokban is leközlésre kerülhetnek ! De, ma még nem de korai, ilyen értesüléseket, máris, köztudatba vinni?

Időközben hogyan lehetne komoly feltételezéseket indítványozni, tudósítani mindazoknak, akik nyitva állnak a változás, a fejlődés, ellőtt ? Így az « Atka-fésű » megvalósításában is ! Különben honnan jobb, hatásosabb, értesüléseket, szerezni ha nem a saját gyakorlatából ? El kell ismerni hogy az első gyakorlati megvalósítások közel se tökéletesek lehetnek? Mindenképpen még tökélesítésre szorulnak !

Na most, ha jól belegondolunk, akkor, bizonyos az atkamentesítési elgondolásokat, már, vissza lehet vezetni, a kullancs megjelenésének idejére, több évtizeddel, ez előtti időkre ! Jó magam, már az 1970-es évek elején már méhészkedtem, de akkor még nem volt ismeretes az atkaveszély ! De a 90- es években már olyan hírekről is hallottam, olvastam is, amelyek megmagyarázták, hogyan terjed az atkafertőzés !

Az akkori időkben kapott magyarázatok szerint, az atkafertőzés természetes módon terjed, a méhcsalád gyűjtögetési elfoglaltsági ideje alatt, működései alkalmai szerint. Történhet az, csakis ott, azon a helyszínen, vagyis a látogatott virágon . Hacsak nem a « tolvaj » méhek közreműködésével, tolvajlás közben ! Másrészt ; már tolvaj méhecske is hordozhat atkát a hátán, vagy megfordítva ; a tolvajlás közben is fölszállhat a tolvaj hátára egy szemfüles atka, aki szaporodni is akarna ! Egy alakalom, egy hely, ahol az atkával fertőzött méh egyedek ugyancsak jelen lehetnek és találkozhatnak az atkamentesekkel , méh egyedekkel, a nem fertőzöttekkel, is. Ráadásul nem is kell kötelezően érintkezésbe kerülni egy, és ugyanazon időben, az atkahordozó és atkamentes egyénekkel ! Az atkának csak várakozni kellett, míg megjelenik egyszer csak ott megjelenik egy atkamentes egyed, és akkor fölugrani rá ! Nem kell elfelejteni hogy az atkák, messze hatásos jelenléti rezgésjeleket is leadnak , egymás között, szinte megszakítás nélkül ! Ily módon a hordozó méhecskére vadászó atka máris tudja, melyik méhecskén tartózkodik az atkakullancs, és melyiken nem ? Vagyis melyik méhecskére érdemes vadászni !

Ugyancsak, nem kell elfelejteni, hogy a gyűjtögetö méhecske kénytelen széthajtogatni a virág szirmait, hogy a gyűjtögetni való forráshoz hozzáférjen. Ezekkel a hajtogató műveletekkel viszont az atka, könnyen lesódródhat a látogatott virágra! Legyen az « akarva », vagy nem, az atka lesodródhat ! De az is megtörténhetett, hogy készakarva, le is ugorhatott a hordozójáról. Persze, nem véletlenül ! Miután a virágok terjengő illataikkal, folyamatosan jelzik a gyűjtögetési lehetőségeket a méheknek! Egyes magyarázatok szerint, az atka, már le is szállhatott , akár önkéntesen, a hordozójáról, a virágszirmok hajtogatása közben is! Az atka ugyanis « értesült », és tudja, hogy azt a virágot még sok más méhecske is, látogatni fogja a közeljövőben ? Itt az alkalom, jár ide számos méhecske akire könnyen föl lehet ugrani miközben az szívogatja a nektárt ! Itt az alkalom, akár a hordozó-táplálóját is, váltani, de nem csak, egyben méhcsaládot is? Ime egy nagyszerű eset az atkafertőzés ily módon való terjedésére is ?Legalábbis ilyen magyarázatok is terjengtek abban az időben, a méhészek között ! Nem véletlen a helyzet amikor is, még 2020 –as évben még ismeretlen volt az atkák egymás közötti értesülések, helyzetismeret létezésének módjai, azok terjedésének mivolta ? Avagy történik az, vakon a véletlen jóvoltából az atkavilágban ? Vagyis az atka « véletlenül » terjeszkedik ?Ezek magyarázatok, ismeretek hiánya, ma is gondolkodásra, késztethetnek, miben, hol, miért hogyan történnek a változások, az atka körül?

Minden esetre, az atka ezidáig ismert eljárásai, viselkedései alapján, máris elképzelhető, hogy az események, a méhek között több mint alapvető, nem csak a méheknek, de igy az, a kullancs atka életében is, de vajon, még a « tudatában » is ? De hogyan az a méhészeknél ? Hogyan lehet azt elképzelni, igy eljárni, amikor az atkának nincs feje, nincs agya, nincs esze, de lehet neki valahol a testében egy tudatközpontja ? Es ha benne nincs tudatközpont ? Ebben az esetben ; és következés képpen neki nincs, nem is, lehet öntudata sem ?De a valóság az, hogy mindezek ellenére talált az élősködő atka olyan ténykedési eljárást amelynek segítségével túl lehet élni, uralni lehet a méhek életét, de még a halálát is ?

Állítólag a gyakorlati megfigyelések szerint egy -egy méhcsalád életét könnyen megszüntetheti a varroa özön ! Állítólag nem lehet-e az atka-kullancs eljárásánál tökéletesebb, hatásosabb méheket pusztító módszereket találni a természetben ? Egyes megfigyelések szerint két év alatt kipusztíthat véglegesen, egy élő kaptárt, egy atkaözön ! Igaz ugyan egyes megfigyelések szerint, már létezik olyan különleges méh fajta, amelyik szinte természetesen, védekezni tud, képes hatásosan, védekezni a pusztító atka ellen !

A régészek, a régiségkutatok a napjainkban gyakran találnak olyan maradványokat, rég kipusztult élőlények csontjait, amelyeknek eredete úgy mint a kipusztulása ma még ismeretlen ! Vajon ilyen jövő vár a méhecskékre is a közeljövőben ? De még ilyen se, miután a méhek testében nincsennek csontok, vagyis, nem lesznek csont maradványok se? Következés képpen , elképzelhető, hogy a virágokat beporzó méhtömegek hiányában, több mint jelentős termékhiányosságok fognak mutatkozni mindazon növények oldalán, amelyek a virágzás megtermékenyítése folytán szaporodnak ! ! ! Az sem véletlenül, de egyes elképzelések szerint, a méhek hiánya folytán, nem lesznek virágzó zöldnövények se ? Ebben az esetben, az atka ki fogja irtani, előbb utóbb a méheket, egyben a virágokat is ? No akkor már nem lesz szükség méhészekre, de a mézet még szívesen elfogadnák akkor is akárhol ?