Konnyen elképzelhto eljàràs, pontosan, egy ki-be, forgalom irànyito « Atka-
fésu » és a hozzà tartozo ajànlott eljàràs alklmazàsàval !
Egyben, konnyen megvalosithato tobb mint korszakalkoto hasznos fejlodési ajànlat !
Egy ujabban elképzelt méhészeti eljàràs szerint : Egy, kicsiny kis,  «atka-fésu »
segitségével , kotelezo egyirànyu forgalomra lehet kényszeriteni a ki-be jàro méhek,
jàràsàt !
Az ilyen tàrsadalmi eljàràs vagyis az egyirànyu forgalom elonyei a kétlàbu
« humanoidok » kozott   màr  régota ismeretes és nem utolso sorban tobb mint hasznos!
Nos akkor miért ne lehetne igy, tobb mint hasznos, a méhtàrsadalom esetében is? A
méhek ugyan nem làtjàk az elonyoket, de nem igy a figyelmes méhészek !
Ezuttal, a tovàbbiakban pontosan egy olyan eljàràs bevezetési ajànlatàra kerul sor,
roviden amelynek segitségével màris megvalosithato lenne a kotelezo egyirànyu
forgalom bevezetése, alkalmazàsa, a méheknél is, pontosabban, és csakis a kaptàr ki-
be-jàratànàl. Mi tobb : màris kiderulne ezen eljàràs oriàsi elonyei !
De miért éppen itt, a kaptàr bejàratànàl az alkalmazàs ?
Mert pontosan itt torténik, a torlodàs, a zsufoltsàg, a tolakodàs, tobb mint jelentos,
forgalomzavar, pontosan egyben tobb mint jelentos idoveszteség is ! Itt mutatkozik
szukség az egyirànyu forgalom melobbi megvalositàsa ! No persze ez esetben,
kedvezo alkalom foleg jo ido esetén a kedvezo idojàràs alkalmàval ! A gyujtogetok
ilyenkor konnyen és gyorsan kiveszik részuket a boséges termékekbol, és màris beàll a
zsufoltsàg, a forgalomzavar a befelé és a kifefelé igyekvok kozott ! Ott kerulhet
mindenki,  akaratlanul,  egymàssal szembe ! Mindenki elso ként szeretne surgosen,
tovàbb jutni ! Màrpedig ilyen esetben, beàllhat tomegesebb a tolakodàs ! Ilyen esetben
a bejàrati forgalomzavar keletkezik és az valoban megàlitthatja , legalàbbis alaposan
akadàlyozhatja a tovàbbjutàst.
Kovetkezés képpen a tomeges forgalom, tomeges akadàly a termék beérkezésére, is
Legalàbbis igy akadàly a kifelé irànyulo forgalom megvalositàsàhoz is! No persze
torténik az kifelé ugy mint befelé irànyban ! De hogyan elkerulni az ilyen valojàban
hatalmas veszteségeket,  tobbieket is igy példàul a ténykedok idoveszteségét , ha nem
is raktàrozàsàra ? Màrpedig a tomeges forgalom egyenlo  tomeges hozam veszteség ? 
Alors , hogyan elkerulni ezen, tobb mint jelentos  hàtrànyokat ?
A kérdés màr régota felvetodott az humanoidok kozott amikor amikoris a kotelezo
egyirànyu forgalom az autoutakon, bevezetésre kerult ! Ma màr szinte nem is torténik
forgalom màsképpen ! Az autoutakon, csakis egy irànyban mukodik!  No persze nem igy
a méhek esetében !No perze van is ott forgalomzavar, tolakodàs, dugulàs minduntalan
jo ido esetén ! Lagalàbbis igy megy az a mai idokben is a méhészek szeme làttàra is !!
De lehet hogy holnap a méhészek kozremukodésével, màr méhek kozott
is, alkalmazàsra kerul az egyirànyu forgalom ! Nem lessz tobb dugulàs a
bejàraton, nem lesz ott tobb, és tobb idovesztesèg. De annàl inkàbb, vàrhato,
jelentos ido és energia megtakaritàs, és nemutolso sorban jelentos
hozamnovekedés !

De, hogyan fog mindezen vàrhato elony, bekovetkezni ?
No làm ! Nagyon is egyszeruen : az « Atka-fésu »  folyamatos alkalmazàsànak
segitségével !
Egy méhész àltal alkotott forgalomirànyito !
Roviden : Az ajànlott kicsiny berendezés kellék, mindossze egymàs mellett, 2x 16x16
cm alapméretu 2,5 cm, magas , alatta szitaràcs ! Az alatt pedig elkerulhetetlen, ragacsos
szonyeg amely véglegesen fogva tartja az atkàt !
A folyosok forgalmi irànyàt az « Atka-fésu »fogainak helyzete, irànya, hatàrozza meg.
Pontosabban befelé menet a fésufogai,  hajlékony plasztik lemezecskék egymàs mellett,
a plafond rol indulva , a fogak lefelé irànyulnak, oly annyira hogy érinthetik a talapzatot !
Ezen hajlékony lemezecskék, ugy készultek hogy a készito méhész kivàgott egy 3 cm
széles ; 8 cm hosszu vékony és hajlékony plasztik szalagot, Majd abba belvàgott
merolegesen, 1,2, 1,5 cm szélesen. Ezen bevàgàsok lesznek az « atka-fésu » hajlékony
fogai ! Ezeket fogja a behatolo méhecske hàtàval konnyen, folemelni, majd alatta kibujni,
szinte semmi erofeszités nélkul ! Valahogy igy torténhet a viràgokon kinott viràgszirmok
széthajtogatàsa is ! Nem ujdonsàg a méheknek ! Megszokott hagyomànyos eljàràs !
Természetesen, miutàn az « Atka-fésu » fogai lefelé irànyulva a talajszintet
érintik, ily modon csakis egy irànyban, vagyis kizàrolag befelé, vagy kifelé irànyban
kerulhet alkalmazàsra ! Nem hiàba, igy valosul meg az egyirànyu forgalom ! Ily modon
ugyanis a màr bent  tartozkodo méhek is képtelenek azt folemelni és alàbujva kijàrni !
Màrcsak ilyen feltételek folytàn a kifelé igyekvo méhek keresnek és talàlnak
kijàratokat amelyek pontosan ugy mukodnek mint kifelé irànyban,  mint befelé!  Ily
modon, màris mukodik a méhek  egyiràny, ki-be, forgaloma !
Kedvezo idojàràs esetében  a természetben is beindul  a termék novekedés és 
nem véletlenul, beindul a nagy forgalom is ! Csaloka illatok terjengenek a kozelben
novekvo, viràgzo novényekrol is ! A méhek ugy mint az illat és mézharmatra érzékeny
àllatok  szinten idegesen, turelmettnul, ki hogyan, kozlekednek a viràgrol viràgra ! A
kornyezetben terjengo illatok is nagy szolgàlatàra nem csak a méheknek, de az ott élo
szàmos àllatvilàgnak,  is !
No persze nem igy az, példàul a méheken éloskodo  atkàknak is ? De ez egy
màsik vilàg !Az atkàk csak a méhecske testén élnek, vérét szopogatjàk és ezzel az
eljàràsal egyben, oriàsi kàrokat okoznak a kaptàr lakoinak ! Nem, de még a
méhészeknek is ?
Eloszor is a hordozo méhek testén élve, vérét szopogatva alaposan gyengitik
annak egészségét, fizikai, ugymint munkaképességeit . Nem is emlitve a hordozàshoz
szukségek energiafogyasztàs, tobblet szukségletet. . .
Ugyanakkor, érdemes megjegyezni, hogy az atkàknak eredetileg nincs szeme,
de van nagyszeru làtàsa !  Tisztàbban biztonsàgosabban làtnak mint akiknek van
szeme ?  Hogyan lehetséges az ? Allitolag a tàjékozodàsi kepességek,  ebben az
esetben nem a megvilàgito fénysugarak szolgàltatjàk hanem, a levegoben érezheto
terjeszkedo, bizonyos illatàramlatok is! Felteheto hogy azok segitségével, a vak atka
képes tàjékozodni, de, esetenkét, igy a méhecske ? Elvégres is nem de a viràgok illatai
vezérlik Nos, ha igy akkor kozel se meglepo a jobb làtàskulombség, az atkàknàl, mint a
méheknél ! Az atkàk tàthatnak olyan szag illatokat, azok àramlatai alapjàn, ! Màrpedig,
az atka, ezen illat-àramlatok alapjàn, olyan tàrgyakat is tisztàn meglàthat amelyeket, a

méhecske, a kozonséges, szemekkel nem làthat ! Lehetetlen egyeseket akàr
észrevenni ! Nos, ha igy, akkor, nem véletlen ha méhek képtelenek védekezni a
kaptàrban, az atka, kàrosito ténykedései ellen !
Sajnos! az ilyen kornyezeti illatismeretek mérése, azok vàltozàsa a
méhészetben ma még kozel se ismeretesek ! De minden bizonnyal nem igy a méhek
egymàs kozott ! A kozottuk terjengo illatok részukrol minden alkalommal természetesen
teljesen fol is ismerhetok ! Felteheto hogy torténik az igy, no persze nem veletlenul ?
Ugyanakkor az kicsiny kis szemtlen atka az illatismerete segitségével mégis
làt, legalàbbis,  jobban mint  màsok, a« kozonséges » szemeikkel !
Igy, az miutàn az atka, szinte tokételes helyzetismerettel rendelkezik , de,
hogyan jàr el ez a « szemtelen » a méhcsalàdban ? Ugylàtszik, mintha az atka,
tudatàban lenne a méhek làtàsi képtelenségeiben ? Ugylàtszik mintha az atka mindent
làtna a kornyezetében , még az eltakart tàrgyakat is !Legalàbbis pontosabban làt
mindent a kornyezetében jobban, pontosabban, mint a hordozoja !
Nos hàt, akkor, hogyan folvenni a harcot eroteljesen és eredményesen egy
« szemtelen » mindent làtoval ? « szemtelen » atkàval szemben, mikozben azt a tolvaj
atka kàrtevot a méhek kozott senki se làtja ?
Mikozben ugytunik mintha rendelkeznének az atkàk, tobb màs olyan elonnyokkel
amelyekrol a méhek nem is tudnak ! Igy az példàul és tobbek kozott hogy a méhek, az
atkàk eljàràsait ténykedéseit, képtelenek kovetni, mintha vakok lennének ! Az atkàk, a
kaptàrban, azt csinàlnak amit akarnak, a méhek kozott ! A méhek kozott senki nem làtja
oket! Nem hiàban a méhek képtelenek védekezni az atkàk ellen ! Az ezidàig
magyaràzatlan jelenség ? Legalàbbis, ugy ténylik, hogy a méhek, semmit se tesznek, a ,
védekezésukre ! Legalàbbis, ilyen eljàràsok nem is ismeretesek az atkàk eljàràsaiban ?
Senki a méhek kozott nem hat vissza ! Még jo, hogy a méhész làtja ; folismeri az atkàk
eljàràsàt a kaptàrban,
Jomagam 50 éves méhészkedés alatt soha nem làttam méhéket amelyek kifélé
vittek volna a kaptàrbol valami atka féle rovart !Senki nem hat vissza ! méhek kozott az
atka ténykedéseire, a kaptàrban !
De még a méhészek kozott is csak némi alkalmazott vegyszer hasznàlata a
divatban Ugyanakkor, és vàratlanul a méhész, szabad szemmel, tokéletesen làthatja azt
atkàt, de nem igy a méhek ? Mintha a méhek az atkàk eljàràsaibol semmit nem
ismernének ? Bizonyàra, és nem véletlenul, az atkàk ugyanakkor, a méhek kozott,
« làthatatlanok » ? Ugyanakkor és ugyanott a méhek semmi atkàt nem làtnak !
Hogyan magyaràzhato ezen tobb mint, furcsa a jelenség ?
Na és ilyenkor, mit tesznek, hogyan jàrnak el a méhészek ? Szokàsos modon,
màsokra is veszéles szerekkel igyekeznek csokkenteni , pusztitani, a kaptàr kàrtevoinek
szàmàt ! Az ilyen elljàràssal, ugyanakkor, veszélys kàrokat okoznak a méhek kozott is !
Igy az a kaptàrban, alkalmazott tobb mint veszélye szerek alkalmazàsàval !
De, lehet e màsmodon eljàrni, hogyan a szerekkel torténo eljàràst, elkerulni ?
Hogyan egy a méhész àltal készitett kicsiny kis kellék : egy « atka-fésu » szerkezet
eloàllitàsàval elkészitésével ! Majd, egy tobb mint hatàsos, folyamatos, atkagyéritési
modszert gyakorlati alkalmazàsàval, a méhészetben !
Torténik az igy a gyakorlatban kozel se, szerekkel, ma màr kozel se igy, hanem
az ugy nevezett « Atka-fésu » alkalmazàsànak segitségével ! Valojàban egy kicsiny
kis,méhészeti kellékrol van szo , amelyet eredetileg, a méhész tervezett, majd megvalositott, és
ma màr, hatàsosan alkalmazhat, pontosan a méhek kotelezo egy, ki, be iràny forgalmànak

bevezetésére ! Egyszeusége folytàn, maga a méhész is elkészitheti, hasznosithatja, a
gyakorlatban!
Az atkacsapda ROVID LEIRASa !
Màris, 8 cm hosszu, 3 cm széles, vékony, kulonosen hajlékony, de rideg plasztik bol
készult lemez -sàvokat vàgunk. Azokra, kereszbe, 2,5 mélyen bevàgàsokat készitunk. Majd
azokat sàvokat véglegesen folragasztjuk egy merev pl fàbol, vagy akàr rideg plasztibol készult
formahordozora ! Ez utobbi màr eleve ugy készult, olyan formàban, « ferdén » vàgva hogy
miutàn azt folragasztottàk a plafonra, akkor a plasztik lemezecskék , a plafodrol indulva éppen a
padlot fogjàk érinteni ! Ily modon màris és csakis kifelé,vagy befelé, vagyis, egyirànyban lehet
kozlekedni a fogak alatt! No persze, a tàvolodni kivànkozo mehecske, a hàtàval, kozlekedés
kozben konnyen folnyomja a hajlékony lemezecskéket, konnyen folszabadul a kifelé ut !
No persze a kello elovigyàzatossàggal készitett, pontosan legyàrtott egyirànyu ki be
jàrat, tokéletesen fog mukodni ! Az érkezo méhecske kélyelmesen, akadàlytalanul beérhet a
kaptàrba, màr a bejàrati szinten ! Majd, és a szokàsos modon ahogy halad elore a bejàraton,
akkor, folhajtogatja plasztik lemezeskéket !
Ez az eljàràs is osidok ota is és akadàlytalanul, alkalmazott a méhek kozott ! Nem de igy a
viràgokon is?
Mikozben a lemezecskék alatt megy a bujkàlàs, a méhecske hàtàn utazo potyautas atka,
tobb mint konnyen lesodrodhat a szitaràcs, alapzatra, onnan pedig màris tovàbb, a ragacsos
szonyegre, 
ahol persze véglegsen fogva tartva ! !
No làm ; màris elkezdodott volna egy folyamatos atkairtàs ?
Nem de, eredményesnek, nem de, hatàsosnak, igérkezo kicsiny, kis kellék egyuttes, egy
kicsiny « atka-fésu »  segitségével ! Egyszerusége ellenére rendkivul hatàsosnak bizonyulo,
védekezésre igérkezo eljàràs kinàlkozik a kellék alkalmazàsàval ?
A kis « atka-fésu » kellék, a kaptàr bejàratàra helyezve, nem csak egyirànyba kényszeriti
a forgalmat, de a hajlékony csàpjaival konnyen lesoporheti a méhek hàtàn utazo atkàt is!
Azok a hajlékony atkafogak, valojàban, mint a viràgok szirmai lennének a természetben !
Nem ujdonsàg, és nem akadàly, nem nehézség a méheknek kozlekedésében ! No làm a fésu
fogak hajtogatàsa lehetnek ugyanott és ugyan akkor eredményes atkaritkito eszkozok is ily
modon !
Azok pedig lesodrodozodva a méhecske hàtàrol, akkor, lehullanak, » az « atka-fésu »
folyoso talapzatàra ! Az a padlo pedig nem màs, mint méhész àltal szolgàltatott, igen sikamlos
szitaràcs ! Nolàm, ott pedig, nincs, sehol , semmi, lehetoség, megkapaszkodni az atkànak a
pàrnàs làbaival! Kovetkezés képpen tovàbb esnek, a sikamlos szitràcs alà, az odahelyezett
ragacsos platora amely véglegesen fogva tartja oket! Nem de, érdemleges, és pontosan hatàsos
szermentes atkatakaritàs igérkezik egy ilyen természetes modszer àltal, legyen az az « atka-
fésu » alkalmazàsàval ?
Valojàban az « atka-fésu » eredetileg, a méhek, egy kotelezo utirànyànak elfogatàsàra,
gondolàsàra akart megvilàgitàst, majd megoldàst szolgàltatni ! Sikerult is, az, teljes mértékben,
de azon tul sokkal tobb is ! Igy az példàul màr a folyamatos, az àllando , atkafelugyelet, az
atkairtàs oldalàn is !

Ha jol belegondolunk, az « atka-fésu » alalmazàsàval sikerulne megmenteni a méheket
a végleges és teljes kipusztulàsi veszélyétol is ? Igy az, amikoris màr is azon uton haladunk az
atkafésu alkalmazàsi lehetoségével !
A gyakorlatban ma, màr nem nehéz megtudni az atkafertozottség fokàt ! Igy az màr, a
szitaràcs alatt beragadott atkàk, megszàmlàlàsval. Eppen ezért minden esetben érdemlegesnek
bizonyul, egy, egy « atka-fésus » berendezés alkalmazàsa, mondjuk minden 10 ik kaptàrra ! Az
igy nyert értesulésekbol, màr vilàgos képet nyerhetunk atka-fertozottségrol is ! De talàn
érdemes, hasznos , ovatos lenne –e minden kaptàrra folszerelni egy « atka-fésu »-t  ? Elvégre is
tekintettel a kicsinysége, egyszeruségére a vàsàrlàsi àràra, nem jelent akdàlyt az alkalmazàsra !
Szerencsére az atka tisztito évek folytàn nem biztos hogy a ilyen szukségesség
mutatkozzék az ajànlott eljàràs alkalmazàs kovetkeztében ! Legalàbbis igy minden eljovendo
évben az« atka-csapda » hasznàlatàval, jelentosen csokkenhetne atkaszaporulat létszàm ! De
nemcsak, mert megerosodik a méhek egészsége, dinamikàja !
Egy ilyen méhpusztulàsi veszély konnyen bekovetkezhet amennyiben, senki nem tesz
semmit az atkapusztitàs àltalànos kialakulàsaàra! No akkor, legyunk mi, :magyar méhészek az
elsok kozott, ezen az uton ! Alkalmazzuk a kicsiny kis, hatàsos « atka –fésut », rendszeresen !
Annak beszerzési koltségei màr az elso évben szélesen megtérulhetnek, màr egy kissebb
atkaozon beindulàsàval !
Pontosan, torténik e a ma, a kialakult atkaozon kialakulàsa ellen, torténik e ma,
kialakulhat e màris az atka pusztito eljàràsainak megàllitàsàra, hatàsos eljàràs ?
A kialakult pusztito helyzet kialakulàsàra megàllitàsàra, szinte elegendo lenne gondolni,
elképzelni az « atka-fésu » s modszer àllando és folyamatos alkalmazàsànak lehetoségére
nemzetkozi téren is ! Ez utobbi kérdésben emlitsuk meg buszkén, a magyar méhészet kivételes
kezdeményezo helyét az ajànlott berendezés, és a hozzà tartozo eljàràseljàràs beinditàsàban
bevezetésében ! Legyenek, a magyar méhészek, a méhek és a mesterséguk azzal egyben a
zoldtermészet megmentoi ! Ez utobb, àltalànos kipusztulàsi « zold » veszély ugyanis valoban
fonnàll, amennyiben a héhek pousztitàsàt az atkàk àltal nem lenne lehetséges elképzelni,
megvalositani!
Annyi màris bizonyos, hogy a méhek képtelenek egyedul védekezni egy olyan, szàmukra,
tobb mint csakis kàrtevore !
Valojàban, a helyzet ugy mutatkozik hogy a méhek, nem rendelkeznek, szinte semmiféle
védekezo eljàràssal, se eszkozzel az atkaozon ellen ! Tobbszorosen is tanuskodni is tudok ilyen
sulyos helyzetrol, a kaptàrban !
Egy alkalommam, kozel 10 évvel ez elott szemtanuja voltam egy szinte hihetetlen
esetnek !Egy ellenorzo kaptàrbontàs alkalmàval, szemtanuja voltam egy kulonlegesnek,
bizonyulo, helyzetrol, esetrol !
Tortént eppen a kaptàrnyitàs alkalmàval, hirtelen, egy, jol kifejlett atkàt làtok, pontosan
a méhecske szeme kozepén !
Hosszu perceken keresztul seki nem mozdult ! se a hordozo, se a hordozott atka ! Mintha csak a
helyzet kolonlegessége kerult volna szàmitàsba! Hosszu percekig hordozo méh hagyta
« szemtelen » atkàt a nyugott, mozdulatlan, a szeme kozepén ? ! Senki nem mozgott ! Se az
atka, se a méhecske, nem védekezett ! Majd jott tomeg, a jelenlévo tomeg és elsodorta a képet.
Bevallom, idokozben màs kulonleges eseményt is megfigyelhettem a kaptàrban ! Hogyan
torténhetett igy, a mozdulatlansàg , a méhek oldalàn, védekezési hiàny ? Miért, nem tett
semmit, hosszu perceken keresztul  a méhecske; miért nem zavarta le a szeme kozepén
tartozkodo atkàt