Tisztelt Elnök úr!

Alulírott Csuja László, mint az OMME rendes tagja - a 2013 július 3-án Jászberényben általam megszervezett Facebook-os találkozón gyűjtött és korábbi tapasztalatok alapján - kezdeményezem a neonokotionid csávázószerek monitoring vizsgálatának teljes felülvizsgálatát. Kérem levelemet az Intéző Bizottság tagjai részére eljuttatni és a bizottsági ülésen megtárgyalni szíveskedjenek.

Nem lehetünk nyugodtak abban a tekintetben, hogy a neonikotionidos csávázószerekkel történt mérgezések ügyét az EU döntése megoldotta. Óriási eladatlan vetőmagkészletek, partizánakciók vagy akár a gazda saját régi vetőmagkészlete, sőt esetleges minisztériumi döntés miatt jövőre is előfordulhat neonikotionidos mérgezés.

Tóth Péter évek óta felel a méhegészségügyi monitoring program végrehajtásáért.
A nemzetközi szakirodalom, a hazai és külföldi méhészek személyes tapasztalata szerint a neonokotionid szerek még helyes agrotechnológiai alkalmazás esetén is pusztítják a méheket.

Tóth Péter azt állítja, hogy a hazai vizsgálatok nem támasztják alá a nemzetközi tapasztalatokat.
Igen az Ő általa irányított vizsgálatok valóban nem támasztják alá.
De miért?
Mert NEM a csávászószerek sajátos tulajdonságai, működési mechanizmusa és hatása szerint épült fel eddig a vizsgálati metodika.

A neonikotionid csávázószer a "tökéletes gyilkos", feladatát teljesíti és "nyom" nélkül eltűnik.
Miért?
A növényben lebomlás nélkül hosszú ideig jelen van ugyan a mérgező molekula, de amikor támadásba lendül a rovar testében és az idegingerület átvitelét tönkreteszi, tehát kifejti hatását, győz és hihetetlen gyorsan lebomlik.

A szakirodalom leírja, hogy a csávázószerek napfény hatására rendkívül könnyen bomlanak. (Erről egy 2006-os szaktudományos közlemény áll rendelkezésemre, de nyilván számos hasonló közlemény született ezen kívül is e tárgyban.)
Éppen ezért napkeltekor és még lehetőleg hajnali szürkületben kell a mintákat gyűjteni.
Gondoskodni kell arról, hogy a mintákat tárolás, szállítás és a laboratóriumi vizsgálat során se érje fény.
Külön fel kell hívni a laboratórium figyelmét, hogy a keresett molekulák fény hatására könnyen bomlanak, ezért erre figyelemmel végezzék a minták előkészítését és vizsgálatát.

Tovább is kell mennem a szakmai érvekben, mert olyan esetekben, amikor méhmérgezés gyanúval bekerül egy méhminta és a labor mérgező molekulát nem, de nozema fertőzést mutat ki, akkor automatikusan vizsgálni kell azt az összefüggést, hogy a neonikotionid tartalmú csávázószerek szubletális hatásai közül egyik legjellegzetesebb laboratóriumban mérhető adat, hogy a mérgezés a méhcsaládot fogékonnyá teszi a rovart a gombabetegségekre. Erre a neonikotionidokat gyártó cégek is felhívják a figyelmet, sőt a termeszek esetében ezt a sajátos hatást ki is használják. A nozéma betegségről számos esetben bebizonyosodott már, hogy nem ok, hanem következmény.

Nem helytálló az a kijelentés sem, hogy a guttációs cseppek nem vizsgálhatók, mert nem gyűjthető össze elégséges minta. Hajnali mintavétel esetén gyűjthető a növényekről a korrekt vizsgálatokhoz szükséges minta. A Greenpeace által gyűjtött minták mérhetők voltak és eredményesek is. Kérje ki az OMME a Greenpeace mérési adatait.

Nem helytálló az a kijelentés, hogy a hazai laborok nem akkreditáltak a megfelelő finomságú mérésekre. Nemzeti Akkreditációs Testület honlapja szerint a Wesling labor rendelkezik megfelelő akkreditációval. De ha nincs elég bizalom a hazai labor iránt, úgy lehet párhuzamos mintát venni és külföldi laborban is lehet méréseket végeztetni. Ezt semmilyen szabály nem tiltja és még lényeges költségtöbbletet sem jelent.

Nélkülözhetetlen, hogy a méhész a lehető leggyorsabban jelezze a mérgezést az OMME és a hatóságok felé, mert a virágzás előrehaladtával rohamosan csökken a méreg koncentrációja a növényben.

A mérgezés helyszíni szemléjén rögzíteni kell jegyzőkönyvben a következő sajátosságokat is a szokásos megjegyzéseken túl.
- A virágzás korai, közép vagy utófázisában van-e a növénykultúra zömében? Ugyanis a növényben a csávázószer koncentrációja csökken a virágzás előrehaladtával.
- A tünetek megjelenése előtti időjárási adatokat, eseményeket. Pl. aszály utáni eső erőteljesen felerősíti a mérgező hatást.
- Milyen távolságra van a csávázott növénykultúráktól (napraforgó, kukorica, repce stb.) a méhállomány? Ugyanis, ha a méhcsalád a hajnali harmatgyűjtést a csávázott növényeken végzi, akkor könnyen mérgező dózist vagy annak többszörösét is találhatja a guttációs cseppben. Minél távolabb van a méhállomány a csávázott növénykultúrától, annál kisebb a valószínűsége, hogy a mérgező hatású hajnali guttációs cseppekkel találkozzon a méhcsalád.
- A növénykultúrákban lehet-e elhullott méheket találni? Ha igen, akkor bár szükséges mintát gyűjteni belőle, de a méreg a gyors lebomlás miatt nem biztos, hogy jelen lesz, hiszen a méhek csak nappal járják a méhlegelőt és a fény hatására a méreg bomlik és a mintagyűjtő másnap hajnalban talál rá.
- Milyen egyéb elhullott állatot lehet találni méheken kívül? Sajnos általában nem mutatható ki a méreg a testükben, de a táplálékláncban betöltött szerepük miatt esetleg közvetett bizonyítékok lehetnek.
- Milyen magatartást tanúsítanak a méhek a virágzó növényen? Milyen rendellenességet lehet tapasztalni? Tapasztaltak olyat méhészek, hogy a méhek remegtek és lepottyantak a virágról, rendellenes mértékben tisztálkodtak, rászálltak a virágra, de mintha megijednének, azonnal fel is szállnak, sőt ezt többször ismétlik, Gyűjtés után egész más irányba repülnek, nem a kaptár irányába. A hazaérkező méheket nem engedik be az őrméhek és ezért azok fürtökbe gyűlnek a kaptár közelében. A kaptár előtt a méhek nem adekvátan mozognak, hanem például leszállnak a növényekre és úgy tesznek, mintha gyűjtenének.
- Megvizsgálva a méhcsaládokat milyen méhmennyiség, milyen fiasításterjedelem és milyen korosztályi összetétel látható a kaptárban? Ugyanis jellemzően a neonikotionid mérgezés hatására elsődlegesen a kijárónépesség tűnik el a kaptárból. A tapasztalatok szerint a virágzás kezdetére érkező méhállomány az első három nap még élénken mozog és a mérleges kaptár is eredményt mutat, majd ahogy a kijáró méhtömeg elfogy, a gyűjtőmagatartás is alábbhagy és csak a fiasításterjedelem és virágportömeg mutatja, hogy a méhcsalád mennyire volt gyűjtésre érett.

Javasolom továbbá, hogy a neonikotinoidos esetek felmérésében és mintavételezés módszertanában jártas francia méhészekkel vegye fel a kapcsolatot az OMME vezetése, folytasson konzultációt.

Javasolom továbbá, hogy a KÁTKI végezzen a neonikotionid tartalmú csávázószerek hatásnak vizsgálatára modellkísérleteket és erre kapjon pénzügyi és szakmai segítséget az OMME segítségével.

Javasolom továbbá, hogy az OMME elnöke nyilvános felhívással hívja össze azokat a méhészeket egy nyílt eszmecserére, akik vélhetőleg áldozatul estek a neonokotinoidos csávázószereknek. Ezen a fórumon olyan tapasztalatok, információk gyűlhetnek össze amelyek, mindannyiónknak segítség lehet, hiszen a közös tudásban van az erő, tehát nem mondhatom én sem, hogy a fenti írásomban sikerült összefoglalnom az összes figyelembe veendő szempontot.

Tisztelettel