Bencsik József Mail: joseph.bencsik@free.fr

A Méhészeti szaklapokban gyakran olvashatók, a szakismertetetések között olyan hirdetések is amelyeket a szerző, avagy a kereskedelmi vállalkozó már megfizetett. Márpedig amikor az olvasó méhész aki a hirdetéseket ugyancsak megfizette, el is olvassa, a kínált anyagot avagy megoldást! Különben hogyan kerülne az a méhész ismeretébe? A megvásárolt ajánlat az árában már benne van természetesen maga a hirdetés ára is, nem de?

Több mint furcsa megfigyelésekről tanúskodhatnak azok akik figyelembe veszik egyes idők óta kialakult jellegzetes helyzetet, a méhészet oldalán. Nincs kizárva, hogy egy ilyen helyzet egyedülálló kivételes alkalom lenne, egy egy különleges szakismeret kibontakozásához. Avagy más alkalom adtán, máshol is előfordulhat ilyen eset? Inkább így lenne érdemes venni a helyzetet miután azokról vastagon lehet tanulságokhoz jutni, minden nap, akár a méhészeti szaklapokon keresztül is!

Igy az például a "Méhész újság" 2020 novemberi számában is, mint már a korábbi években is, most a szaklap hátulsó teljes oldalán megjelent egy hirdetmény. "Varroa atka ellenes méhészeti megoldások a Bayer-től" címmel. Olvasható az a nemzetközi tröszt, több atkairtó, és sok egyéb vegyszerek gyártója "jóvoltából" ! A hirdetményt, összesen három kémiai vegyszer alkalmazását tanácsolja az atkák ellen, a magyar méhészeknek! No persze, mindhiába az EU, vegyszer tilalma, nem számít! A Bayer nem az EU hatalma alá tartozik? Az kérem, messze magasan uralkodik! az EU fölött! ! ! Ez a tröszt, nemzetközi vállalkozási méretekben gyártja és árusítja kínálja a mérgező vegyszerét, legyenek azok az emberi egészségre is károsak! Holott, minden bizonnyal nem ok nélkül lettek azok betiltva, már ahol így! EU -ban már régebben, legalábbis, így a mezőgazdaságban alkalmazott szerek között
Így történt meg, hogy véletlenül több mint 10 évvel ezelőtt, ismeretséget kötöttem egy fiatal francia méhésszel (60 kaptár) Nem véletlen, de aki a Bayer szolgálatában méhészkedett. Ily módon egy ideig méhész kapcsolat lett belőle!. Szívesen beszélt arról is hogy a szereket gyártó tröszt rendeli a kísérleteket mégis fizeti a megfigyeléseket ! Milyen a hatása az alkalmazott szereknek a méhekre? Ily módon végül is, jelentősen megjavul a méhek védelme de megjavul a fiatal méhész jövedelme is! No lám nem hiába dolgozott Ő, a méreg gyártónak! Azok jövedelme is így, megnövekedett !
No de hogyan létezzen, hogyan éljen meg a tevékenységéből a nagy, és nemzetközi vegyszergyártó tröszt az EU- ban ha nem az ajánlott mérgek áraiból? De úgy bizonyul hogy ők, tudják, végül is ők, tudják mit miért csinálnak, milyen mérget miért gyártanak? Nagyszerűen, szélesen élnek, növekednek is, mi több mégis gazdagodnak! No persze, normális a helyzet, amikor annak a trösztnek aki az EU -ban él, és ott dolgozik! A dolga pedig, ha nem is kötelessége, hogy szereket gyártson, hiszen abból az tevékenységből származó jövedelemből él ! Nos akkor hogyan legyünk összetartó "szolidárisak" az EU- n szergyártó trösztökkel szemben! ? Nos akkor hagyjuk a méreg gyártókat szabadon, mérgeket gyártani, azokat ajánlani a méhészeknek? Nem de több mint sok, mégis teszik! Lásd a Méhész
Újság említett hirdetési között. Azt csinálnak, a méreggyártók amit akarnak és ahogyan ők akarják ? Hagyjuk megjegyzés nélkül, továbbra is mérgezni és így, mindenütt EU-- ban ? Avagy ne is emlegessük senkinek sehol a mérgezéseket , ne szóljunk senkinek, ne figyelmeztessünk senkit! Elég, ha magunk ismerjük a veszélyeket?
No pedig már régóta tudni kellene arról is és mindenkinek, az EU-n kívülieknek is, hogy a környezetünkön keresztül máris ezidáig is állandó veszélyben élünk ! Legyen az csak meg mérgeződött talaj vizeken avagy akár, azok fogyasztásával, más, mérgek belélegzésével kapott, mérgeken keresztül is! Amikor tehát a környezetünk bio-tisztaságát, eredetiségét igyekszünk megvalósítani, akkor egyben az egészségünket, az élet feltételeinket, védjük! Sajnos, az ezidáig készített és forgalomba hozott atkamentesítő eljárások többsége avagy legtöbbje, ha nem is mind, különféle pusztító szereket és módszereket próbál alkalmazni! Lásd , többek között "Bayer" féle szereket és alkalmazott eljárásokat például a szaklapokban!

De, újabban az atka mentesítő eljárások között, egy teljesen új szermentes eljárás, teljesen, új atkamentesítő elgondolás, vele ugyancsak új eljárás került a felszínre! Miközben, folyik így a méhek ki be járása, legyen az csak egészségügyi kötelezettségből: A kaptárból ki-be járni, a méheknek is, természetesen és elkerülhetetlenül, szinte abból, azon keresztül él a kaptár lakossága, de még a toaletett elvégezni, is ki kell járni! Márpedig történik így, a méhek életében, akár az atkával a hátán is! így járja még a ki-be utat, kaptárban, a hordozója hátán! És mi hogyan történne, ha ezen a ki-be útvonalon sikerülne leválasztani atkát, a hordozója hátáról, egy különleges "atka-fésű" segítségével? Egyes korabéli szakvélemények szerint az atkát nem is kellett le sodorni a gyűjtögető méhecske hátáról amikor az egy virágra érkezett ! Valójában neki is tudatában volt, hol jár, vagyis a virágon ! optimális körülmények között ! Ez a tudat elég volt ahhoz, hogy leugorjon a hordozójáról ? Tudatában volt ugyanis az is hogy oda fog jönni többször is másik gyűjtögető is, akinek a vérét lehet szívni és a hátán ugyancsak kényelmesen lehet máshová más méhcsaládhoz utazni ? Mi több a szaporodási ösztön kielégítése oldalán is, a műveletekben is hasznos lehet . Újabb szaporodási alkalom !
Már több mint 30 évvel korábban a atka figyelők már úgy vélték, hogy a parazita terjedése elsősorban úgy is megvalósulhat hogy a gyűjtögető méhek arra kényszerülnek hogy széthajtogassák a virágszirmokat, különben képtelenség a virágport a mézet elérni, gyűjtögetni! Márpedig a virágszirmok hajtogatásával lesodródhatnak az atkát a méhecske testéről, Abban az időben a szaklapok is így magyarázták az atkaözön terjedését a magam fajta méhészeknek! Miközben a méhecske továbbrepült és a padlón hagyta az atkát. Szerencsére jöttek többen is gyűjtögetni a méhek, ugyan arra a virágra is. Igy könnyen elképzelhető hogy a lehullott kullancs lovag könnyen találhatott magának újabb hordozót, egyben , táplálót is. Ily módon is terjedhetett az atkafertőzés többek között ! Miközben a gyűjtögető méhecske munkába állt .
Innen egy újabb elgondolás: sodorni az atkát de nem is virágszirmok segítségével, hanem valami hatásos, méhész csinálta szerszámmal, u. n. Atka-fésűvel !
Ezen szerszám végülis nem a virágszirom hajtogatás módján működik, már csak azért is miután csakis, és kizárólag a kaptár bejáraton működik ! De nem is a virágszirmok hajtogatása a feladata, hanem maga kijáró méhecske « simogatása » a dolga, vagyis az atka lesöprése ! Ugyancsak meg kell jegyezni , hogy maga a ki-be járás kötelező módon minden alkalommal elkerülhetetlenül, minden közlekedőknek, egy és ugyanaz legyen ! Ily módon minden ki-be közlekedés minden méh közlekedés, kivétel nélkül megtörténhet és, csakis azon a bejáró nyíláson! Így az « atka-fésű »fogai előbb utóbb lesodorhatják az élősködő kullancsot, ha nem is az első átjárás alkalmával, de az évad folyamán ha nem ez alkalommal is de majd egy későbbi alkalommal ! Ily módon az atka szaporodása, az évad folyamán egyre inkább csökken, míg egyszer csak megszűnik! Ebben az esetben követni érdemes a lehullott atkát is, méghozzá úgy hogy ne tudjon felkapaszkodni, közelbe került méhecskére ! Márpedig a beütemezett eljárás szerint a lesodort kullancs leesik valójában az « atka-fésű » fogai alá a szita rács padlóra ! No persze a szitarács lyukainak mérete olyanok, hogy az atka kényelmesen át essen rajta de nem így a méhecske. Mi több ez különleges szitarács az atka fésűfog alá helyezett padló olyan sikamlós plasztikból készüljön amelybe pontosan sikamlósság folytán képtelen belekapaszkodni a lehullott atka ! Ily módon elkerülhetetlenül leesik a padlóra. Közvetlenül alatta 3mm-re pedig a szitarács alatt a kihúzható padlón pedig egy ragacs réteg amelybe a kullancs véglegesen beragad ! Márpedig a beragadt atkák számával az atkafertőzés is pontosan felügyelhető !
Az eljárásnak egyik nagy előnye ,hogy a kedvező viszonyok között,a ki-be járás naponta akár 100- szor is előfordulhat, így az atka lesodródás is, legalább annyiszor ! A ki-be utat esetenként naponta az atka is többszörösen megteheti, a méhek hátán ! Természetesen le is sodródhat de nem tudni pontosan melyik alkalommal, amennyiben a kijárás folytatódik! Ha nem is az első alkalommal, de egyszer csak az atka így, kiesik a forgalomból legyen az, például, a 47 ik ki-be szállás alkalmával! ! !
Következésképpen az "atka-fésű" mint lesodró eszköz, igen nagy fontosságú! Annak hathatos megtervezése, kivitelezése rendkívül lényeges! Közel se biztos hogy már az első alkalommal sikerül megvalósítani a leghatásosabb megoldást! Minden bizonnyal többszörös próbálkozásra lesz szükség. Természetesen közel se biztos ,hogy már az első próbálkozások, az első megvalósítás tökéletes lesz! Jelen pillanatban még csak az első próbálkozások a kipróbáláson ! Valójában elképzelhető olyan közreműködés beinditása is , amelynek fő célja a hatásosság fokozása ! Nem kell elfelejteni hogy ezen írásban ismertetett szerkezet ajánlat is valójában egy első elképzelés gyümölcse! Legyünk többen képzelődök, és találjunk olyan dicsőségre méltó megoldásokat! olyanokat, amelyek megkönnyítették az életünket, megélhetésünket, de még a méheinknek is, természetesen!

Volt egy idő, nem is olyan régen, legalábbis a koronavírus megérkezése előtt, amikor még álmodozni, bátorkodni, is lehetett, akár a méhészeti fejlesztések alkalmával is ! Állítólag most is lehet, ma is lehet így eljárni. A méhészeti lendület azonban már alaposan megcsappant az utóbbi időkben ! A koronavírus megérkezésével , magam is letörve, már több mint féléve, oly annyira, hogy alig jártam a méhesben. De úgy látszik, még nincs minden befejezve a méhészeti téren!! Igaz ugyanis, hogy az életem harmadik "fele" , vagyis a méhcsaládjaim , ugyancsak, nagyban szenvednek a « koronavírus » nehézségek következtében is! Innen az akarat, hogy valójában utóbbival is foglalkozni kell ! különben is, foglalkozni kell a méhészettel, legalábbis amennyiben ezt az elfoglaltságot, nem szeretném elhagyni. Pontosan itt az igazság ! A méhészet, továbbra is izgatja a képzelődéseimet ! Mindig abban reménykedek, hogy nem vagyok így egyedüli műkedvelő méhészkedő! Innen az akarat az írásra, nő még akkor is ha kevesen vagyunk! De ha minden jól megy akkor a tél folyamán, akár már is csinálhatnánk is akár kísérleti atka fésűket is! Legyen az például egy magunk készített jól működő atkamentesítővel. Van az atkákból bőven a méhesekben , nem úgy az atkamentesítőből! Igaz ugyan egy kissé fáradságosnak ígérkezik, a magam oldalán, és az első alkalommal, ilyen vállalkozásba kezdeni nő meg nem vagyunk kézművesek, se specialisták, annál inkább dicsőségének mutatkoznék egy működőképes atkamentesítő előállítása! Legyen az, az otthoni műhelyben megvalósítva, legyen az "emeletes, ki-be " formában, például. A magam részéről, már több alkalommal foglalkoztam kisebb szerkezetek megvalósításával.! Miért ne ajánlhatnék most is így eljárni . Legyen az ezúttal egy úgynevezett "atka-fésű megvalósításával! Egy olyan atkamentesítő, eljárásról lenne szó amelyik nem alkalmaz semmiféle mérgező, szert, és nem zavarja a méheket. Ráadásul rövid időn belül, az évad alatt, szinte mentesiti a méhcsaládot az atkáktól előbb utóbb, közel teljes mértékben! Mindez teljes hasznosság, szermentes, költségmentes eljárással !
Az első meglátásra az « atka-fésű » elgondolás többszörös remény megvalósítására bátorítanak. Tegyük hozzá, hogy az « Atkaözön » közel se kicsinyes helyi jelentéktelen esemény ; Ellenkezőleg nemzetközi világjelenségnek bizonyul ! Márpedig, a megvalósítás sikerének esetében óriási jelentőség gyártási eljárás megvalósulására kerülhet alkalom ! Jelen pillanatban, 87 évesen, egyedül, csak igen kevés remény az elgondolás gyors megvalósulására ! Hacsak nem egy szélesebb méhészeti összefogás segítségével ! No de miért ne lehetne ilyen eljárást magyar oldalon kezdeményezni ? Miért lesz szükség előbb utóbb EU méhészeti szervezetekhez, szaklapokhoz, fordulni ?

Márpedig , az idő kegyetlenül halad ! A méhcsaládjaink, (több mint egymilló, az országban ?) továbbra is, most is, és továbbra is szenvedni fognak az egyre erősödő « vérszopó »atka-járvány terjedése folytán ! Hogyan, ezen rettenetes járványtól, mielőbb megszabadulni mérgező ellenszerek használata nélkül? Ilyen megfontolások alapján készült, elgondolások a már az « EU méhész » honlapon már szerepelnek az « atka-fésű » elnevezése alatt, igaz, rövid idő óta! Nem de jó és hasznos lenne egy ilyen mentesítő elgondolást továbbítani terjeszteni ? Azzal legyőzni az atkát, minden szer nélkül, kicsiny szinte költségtelen, maga készített, « atka-fésű » segítségével ? Lásd az utóbbi időkben megjelent beszámoló írásaimban az EU méhészet honlapon !
Sajnos a Méhész Újság, szaklap az « atka-fésű » kipróbált a megvalósítás hiányában nem ad hitelt az elgondolás igazának és visszautasította az ide vonatkozó leközlési ajánlataimat ! Így már kénytelen leszek, az EU +Angol. . . méhészet felé, közlési lehetőség után érdeklődni !

Az "atka-fésű" megvalósításába kezdeni nagy vállalkozások közé tartozó eljárásnak mutatkozik. Elvégre is ilyen vállalkozásba kezdeni igen bátor kezdeményezésnek fog mutatkozni! No persze nem biztos hogy kézművesek is közöttünk! De ha nem vagyunk kézművesek, se specialisták, annál inkább dicsőségesnek mutatkoznék egy működőképes atka mentesítő előállítása! Amikor a méheink védelmére teszünk erőfeszítéseket akkor a saját érdekükben teszünk ! Legyen az- az otthoni műhelyben megvalósítva, legyen az akár "emeletes, ki-be " formában. A magam részéről, már több alkalommal foglalkoztam kisebb szerkezetek megvalósításával! De ma már az előrehaladott koromnál fogva egyre nehezebb egyedül, ilyen kemény vállalkozásba kezdeni. Miért ne, ezúttal egy ilyen bonyolultnak mutatkozó eljáráshoz segítséget kérni, most is így eljárni. Legyen az ezúttal egy úgynevezett "atka-fésű" megvalósítására ! Egy olyan atka mentesítő, eljárásról lenne szó amelyik nem alkalmaz semmi féle szert, nem zavarja a méheket. Ráadásul rövid időn belül szinte mentesiti a méhcsaládot közel teljes mértékben!

Valójában az elképzelt "atka-fésű" úgy működik mint egy különleges kis alagút, amelyen kötelezően keresztül haladva a méhecske elveszítene a hátán, lovagló úgy mint a testén kapaszkodó kullancsokból. Így lehet az, ha nem is mind az első áthatolás alkalmával. Igy történhet meg ezen esemény a napközben elforduló ki-be forgalom alkalmával, az egész évad alatt! Annak megvalósítása ! Igen fontos dolog lenne, miután annak segítségével megvalósulna egy igazi atkamentesség ? De nem csak elsődleges feladat lenne, hanem válóban a legfontosabb is ! A magam elképzelése szerint, az atkáka mentesítés elsődleges sikere is, egy jól működő « Atka-fésű » megalkotásán múlik. Nemhiába hasznosnak ígérkezne annak megvalósítása a legjobb körülmények között ! Legyen az egy, "emeletes "változatban! Sokat ígérő berendezés de még nincs rá tényleges, megvalósult, bizonyíték ez idáig!

Nos akkor kezdjük a berendezés leírását, pontosabban , a « Fésű » fogaival ! Vásároljunk olyan vastagabb plasztik filmből készített A4 . nagyságú, fényes, plasztik boríték-zsákot amelybe, leveleket, dokumentumokat, szoktunk az irodákban tárolni ideiglenesen , lehet az akár milyen színű ! Ezekből, majd a levágunk, egy 20-22 mm széles, fényes szalagot. Majd és máris ollóval belevágunk, a hosszúságúra merőlegesen, és egymással párhuzamosan, és rendszeresen, de csak 15 mm hosszú bevágásokkal! Rendszeres, piciny kis 1,5 -2mm széles, sávokról van szó ! Az igy kapott kicsiny szalagocskák lesznek az atka söprű, "fogai," majd amikor a bevagdosott! Felerősíthetők, természetesen nem a bevagdosott oldalával, egy előzetesen levágott, merev, 10-12 mm széles, tartó -csíkra ! Gondosan ügyelni a föl erősítésre, mivel a fésű fogak sikamlós anyagból készültek!!! Szükség esetén, két tartó csík közé szorítva!

Valójában így, ilyen helyzetben kerülnek az atka-fésű fogai alkalmazásra, majd amikor beépültek az "atka-fésűbe! De nagyon fontos a beépítési helyzetük is ! A rideg türő, vékony, csíkra, hosszában fölragasztott fésű fogsor beépítési rögzítési helyzete. Az atka lesöprésre történő helyzet beállítása, rögzítése, ugyancsak alapvetően lényeges, minta fésű fogainak beállítása is, lényeges! Azok úgy vannak behelyezve , hogy az éleikkel, a hegyeikkel, nem vízszintesen, hanem, egy kissé lefelé, pontja, a talajszinttől 2,-3 cm magasan, míg a fölső szintje vagyis a "fésű" magasabb, kiindulási pontja 7 á 9 mm re az alapszint fölött található! Ily módon a kifelé igyekvő méhecske kifelé mászik, csúsztatja magát, a fésű fogak alatt, miközben azokat föl is hajtogatja! Következés képen persze lesodorhatja a hátán lovagló , avagy a testén kapaszkodó atkát. Így az miután egyes fésű fogak akár az átjáró méhecske oldalát is érinthetik, ily módon az ott tartózkodó kullancsok is lesodródhatnak! Ha mégis nem sikerülne az első alkalommal, majd egyszer csak sikerülni fog az x alkalommal! !! Lásd a vázlatrajzon . Kifelé igyekezve, a hajlékony fésű fogak a méhecske testéhez idomulnak, így egy kis szerencsével le is sodorhatják atkákat, az egyik utóbbi ki- be működés alkalmával! Érdemes megjegyezni hogy az ilyen eljárás a természetben a méhéknek , több mint, állandó, miután a virágszirmok széthajtogatása is, nem csak mindennapos , de általános szükségszerűség, az életükben !

Mi több, a lesodródott atka időközben kissé megzavarodott a kialakult tolakodások folytán ! Ugyanis , leesett az az atka-fésű aljzatára ,a szitarácsra, De, míg megtalálja a felborult egyensúlyát, igyekszik valahol megkapaszkodni! Márpedig a körzetben, a szerkezeti berendezések mindegyike sikamlós plasztik anyagból készült, azok egyikébe se lehet meg kapaszkodni! Így történhet meg, az is , hogy az atka leesett a szítra rácsra nem csak sikamlósság de a lesodródási folyamat folytán is ! Márpedig sehová se lehet kapaszkodni hiszen a környezet is vékony sikamlós plasztik anyagból készült! Az atka ily módon tovább fog esni a szitarács alá, padlóra! Az lesz a vége; tovább már nem tud esni! De az a padló se a mentségére várja a kullancsot! Az ugyanis bevan kenve olyan ragaccsal amelyből az atka beragad és abból képtelen kiszabadulni! Valójában el lehet kerülni a ragacsolási eljárást is pl, hagyni az atkát leesni nem a ragacsba hanem egyenesen kívülre a szabad földre ahol ugyancsak vesztésre ítélve elpusztulnak a szitarács alatt ! Nem kell elfelejteni hogy az "atka-fésű"-k, a kaptáron kívül a bejárat elött vannak elhelyezve. Márpedig az Ily módon az egyensúly veszteség folytán az "atka-fésű" -n való áthatolás miatt a atkák a szitarács alá , a földre is lehullanak! Kiesve a természetes környezetükből, vagyis messze a hordozó méhek testétől az atkát talán már az éjszakai lehűlés folytán elveszítik képességeiket pusztulásra ítélve ! Valójában tehát nincs is szükség "ragacsolásra" Egy előnye mégis számításba jöhet, miután a beragadt atkák megszámlálásával a "fertőzés" foka is megállapítható!

Folyhatnak így az események az egész évad alatt ! Előbb utóbb szinte minden atkára ilyen végzetes sors vár! Ez idő alatt a méhcsalád megtisztult, és visszakapta az élet erejét , életkedvét! Szerencsére, ez utóbbiakból rendszeresen az alkalmazó méhésznek is jut! ! ! Történik mindez semmiféle szer alkalmazásával !

Tessék, lehet, máris kipróbálni ! ! !

Bencsik József Lyon 2020 december
Vázlat terv Link

Bencsik József
Még csak a tél elején vagyunk ! Ha minden jól megy, akkor a tél folyamán, akár már is csinálhatnánk is akár kísérleti atkafésűket is! Legyen az például egy magunk készített jól működő atkamentesítővel. Van az atkákból bőven a méheseinkben , nem úgy az atkamentesítőkből! Igaz ugyan egy kissé fáradságosnak ígérkezik az első alkalommal, ilyen vállalkozásba kezdeni no meg nem vagyunk kézművesek, se specialisták, annál inkább dicsőségesnek mutatkoznék egy működőképes atkamentesítő előállítása,! Legyen az otthoni műhelyben megvalósítva, legyen az "emeletes, ki-be " formában. A magam részéről, már több alkalommal foglalkoztam kisebb szerkezetek megvalósításával.! Miért ne ajánlhatnák most is így eljárni . Legyen az ezúttal egy úgynevezett "atka-fésű" megvalósításával! Egy olyan atkamentesítő, eljárásról lenne szó amelyik nem alkalmaz semmiféle szert,, nem zavarja a méheket. Ráadásul rövid időn belül szinte mentesíti a méhcsaládot közel teljes mértékben!
Valójában az elképzelt "atka-fésű" úgy működik mint egy különleges kis alagút, amelyen kötelezően keresztül haladva a méhecske elveszítené a hátán, a testén lovagló kullancsot! Így az, befelé mint kifelé, haladva, az atka fésű "simogatásával"! Annak megvalósítása ! Igen fontos dolog lenne, miután annak segítségével megvalósulna egy igazi atkamentesség ? De nem csak elsődleges feladat lenne, hanem valóban a legfontosabb is ! A magam elképzelése szerint, az atkamentesítés elsődleges sikere is, egy jól működő « Atka-fésű » megalkotásán múlik. Nem hiába hasznosnak ígérkezne annak megvalósítása a legjobb körülmények között ! Legyen az egy, "emeletes "változatban! Sokat ígérő berendezés de még nincs rá tényleges, megvalósult, bizonyíték ezidáig!
Nos akkor kezdjük a leírást, pontosabban , a « Fésű » fogaival ! Vásároljunk olyan vastagabb plasztik filmből készített A4 nagyságú, fényes, plasztik boríték-zsákot amelybe, leveleket, dokumentumokat, szoktunk az irodákban tárolni ideiglenesen , lehet az akár milyen színű ! Ezekből, majd levágunk, egy 20-22 mm széles, fényes szalagot. Majd és máris, ollóval, belevágunk, a hosszúságára merőlegesen, és egymással párhuzamosan, és rendszeresen, de csak 15 mm es bevágásokkal! Rendszeres, piciny kis 1-1,5 cm széles, sávokról van szó ! Az így kapott kicsiny szalagocskák lesznek az atka seprű, "fogai," majd amikor a bevagdosott szalag alkalmazásra kerül , az « atka-fésűben. Igy most ezt a bevagdosott, szalagot máris felragaszthatja , véglegesen fölerősíthetjük, természetesen nem a bevagdosott oldalával, egy előzetesen levágott, merev, 10-12 mm széles, tartó -csíkra ! Gondosan ügyelni a felerősítésre, mivel a fésű fogak sikamlós anyagból készültek!!! Szükség esetén, két tartó csík közé szorítva!
Valójában így, ilyen helyzetben kerülnek az atka-fésű fogai alkalmazásra, majd amikor beépültek az "atka-fésű"be! De nagyon fontos a beépítési helyzetük is ! A rideg taro, vékony, csíkra, hosszában felragasztott fésű fogsor beépítési rögzítési helyzete, a kaptárban. Az atkalesöprésre történő helyzet beállítása, rögzítése, ugyancsak alapvetően lényeges, minta fésű fogainak beállítása is, lényeges! Azok úgy vannak behelyezve , hogy az éleikkel, a hegyeikkel, nem vízszintesen, hanem, egy kissé lefelé , irányuljanak. Történhet az így mivel a fogak alsó pontja, a talajszinttől 2,-3 cm magasan, míg a felső szintje vagyis a "fésű" magasabb, kiindulási pontja 7 - 9 mm re az alapszint fölött található! Ily módon a kifelé igyekvő méhecske kifelé mászik, csúsztatja magát, a fésűfogak alatt, miközben azokat föl is hajlítgatja! Következés képpen persze lesodorhatja a hátán lovagló , avagy a testén kapaszkodó atkát . Ha mégis nem sikerülne az első alkalommal, majd egyszer csak sikerülni fog az X alkalommal! !! Lásd a vázlatrajzon . Kifelé igyekezve, a hajlékony fésűfogak a méhecske testéhez idomulnak, így egy kis szerencsével le is sodorhatják atkákat, az egyik utóbbi ki- be működés alkalmával! Érdemes megjegyezni hogy az ilyen eljárás a természetben a méhéknek , több mint, állandó, miután a virágszirmok széthajtogatása is, nem csak mindennapos , de általános szükségszerűség.
Mi több, a lesodródott atka időközben kissé megzavarodott a kialakult tolakodások folytán ! Ugyanis , leesett az az "atka-fésű"aljzatára ,a szitarácsra, De, míg megtalálja a felborult egyensúlyát, igyekszik valahol megkapaszkodni! Márpedig a közéletben, a szerkezeti berendezések mindegyike sikamlós plasztik anyagból készült, azok egyikébe se lehet megfogóckodni! Így történhet meg, az is , hogy az atka leesett a szitarácsra nem csak sikamlósság de lesodródási folyamat folytán is ! Márpedig sehová se lehet kapaszkodni hiszen a környezet is vékony sikamlós plasztik anyagból készült! Az atka ily módon tovább fog esni a szitarács alá, padlóra! Az lesz a vége; tovább már nem tud esni! De az a padló se a mentségére várja a kullancsot! Az ugyanis be van kenve olyan ragaccsal amelyből az atka beragad és abból képtelen kiszabadulni!
Folyhatnak így az események az egész évad alatt ! Előbb utóbb szinte minden atkára ilyen végzetes sors vár! Már az első évad alatt, a méhcsalád megtisztult, és visszakapta az élet erejét , életkedvét! Szerencsére, ez utóbbiból rendszeresen az alkalmazó méhésznek is jut! ! !

Bencsik József 2020 december

Bencsik József
Már megint eljött volna az idő, egy újabb bekezdésre, avagy újabb képzelődésekre ? Nem vagyok képes megállítani fejemben a gondolatokat ! Meglehet, az újabbak egyre rövidebbek de nem, könnyebb azokat elviselni ? A visszahatás is csak arányos ! De nem tesz semmit mert ahová egyre közeledik (a vég) úgy látom már nincs messze ! Majd találnak a fiatalabbak, újabb elgondolásokat, ragyogóbbakat !
Dühöng, Magyar földön is a koronavírus úgy tudom ! Újabban a Márton, fiam aki Angliában a Nottingham-i egyetemen tanárkodik, bátorított, az írásaimban emlegetett méhészeti elgondolás tényleges megvalósítására fogjunk össze , csináljunk « atka-fésűt » ! Sajnos a « Kovid » járvány zárlat , nincs nem ezen a véleményen !De nemcsak ! Nos akkor hogyan eljárni sikeresen ? Lásd csatolva egy megvalósítási tervet !




Volt egy idő, nem is olyan régen, legalábbis a koronavírus megérkezése előtt, amikor még álmodozni, bátorkodni, is lehetett, akár a méhészeti fejlesztések alkalmával is ! Állítólag most is lehet, ma is lehet így eljárni. A méhészeti lendület azonban már alaposan megcsappant az utóbbi időkben ! A koronavírus megérkezésével , magam is letörve, már több mint féléve, hogy nem járok rendszeresen a méhesben! De, úgy látszik, még nincs minden befejezve! Igaz ugyanis, hogy az életem harmadik "fele" , vagyis a méhcsaládjaim , ugyancsak, nagyban szenvednek a « koronavírus » nehézségek következtében! Innen az akarat, hogy valójában utóbbiakkal is foglalkozni kell, amennyiben a méhészetet nem szeretném elhagyni. Pontosan itt az igazság ! A méhészet, továbbra is izgatja a képzelődéseimet ! Feltehető, hogy nem vagyok egyedül ezen a téren ! Ezúttal az « atka-fésű » körül !

Holnap folytatjuk !

Bencsik József
Valójában, még csak elméletben léteznek ? De már azok között is lehet, érdekfeszítő, esetenként. De egy új módszer, a megvalósulás sikere esetén, az alkalmazása könnyen meggyőzheti a méhészeket, pontosan a hasznosságával!!! A hagyományos kaptáron semmi változás. Annál inkább további az « atka-fésűk » alkalmazásában ! Lásd már a korábbi írásaimban is!
Ezúttal képzelődjünk egy újabb «atka-fésű »megalkotásán, legyen az a hatásfok emelkedése mentén ! Kezdjük máris, azzal, hogy kaptárbejárat hosszában, az alsó szinten kapnak elhelyezést, egy úgynevezett ki-be, vagyis kétirányú « atka-fésű » sorozat alkalmazása! Vagyis olyan berendezésről esik szó amely egyben és ugyanakkor képes úgy a kifelé mint befelé * igyekvő méhek hátáról , lesodorni az atkát ; Ha nem is így, már az első alkalommal de az évad folyamán, a lesodródás nem egyszer de számtalanszor, megvalósul ! ! Legyen az kifelé akár befelé menet ! Miután történik az, két irányban, ki és be, úgy az atkamentesítés időszak is akár felére csökkenhet. Ugyanakkor ugyancsak megjegyzendő, hogy az eljáráshoz semmiféle szeres kellék vagy vegyszer, nem szükséges !
Az eljárás, végülis a kaptár bejáratán alkalmazott különleges kétirányú « atka-fésű » segítségével lesz végrehajtva ! Azok alapanyaga, olyan közönséges plasztik anyagból elképzelve amely eleve olyan sikamlós alapanyagból készült, amelyhez lehetetlen kapaszkodni az atkának. Egy másik különlegesség, már pedig abból adódott hogy ugyanazon a helyen két a berendezés egy és ugyanazon az alsó szinten, kizárólag a méhek kijáratán, kap helyet ! Miközben, ugyanakkor, egy időben, közvetlen felette, a bejárati szint, platform felszínén kapott helyet, egy második « atka-fésű » Természetesen, az új berendezés, nem más mint a kaptár ki-be járatának hosszabbítása. A kaptár eredeti bejárati nyíláson, mint szokásos, a homlokzaton kap elhelyezést. A nagy különbség abban áll, hogy a ki és bejárati « atka-fésű » sorozat közvetlen egymás fölött, emeletesen kapott elhelyezést !
Valójában erről a szintről indul, a kaptár ki-bejárata ?
Vázlatrajz itt megtekínthető
Atka-fésű vázlatrajz

Miközben a külső küldetésre rendelt bentlakó méhecske, máris megkeresi a kijáratot, ha addig korábban, még nem tette volna meg ! Munkába, küldetésbe indul, és máris keresi a kijárati folyosót, a kaptár kijárati oldalán, akkor, máris neki indul abba az irányba. Ezúttal már, a pontosan a « kifelé » a folyosóra ér, ahol az « atka-fésű » lefelé irànyuló fogai sorakoznak, éppen az atka lesodrására várnak. Végülis ezen fésű fogakra hárul a hátán lovagló atka lesodrása. Így az persze csakis az alsó kijárati « Atka-fésű » sorozaton !
Ezen eljárási folyamat azonban nem jár sikerrel minden alkalommal a folyosón. Minden atka nem hullik le a szita rácsra no meg nem biztos hogy tovább is így, vagyis a szitarács alá a ragacsba. Ilyen forgalmi folyamat azonban folyik, reggeltől estig, esetenként zsúfolásig amikor az időjárási feltételek kedvezőek ! Mi több, nem kell elfelejteni hogy ilyen hasonló feltételek uralkodnak úgy a befelé érkező méhecskékre, mint a kifelé igyekvőnek !

Az « atka-fésű » a kijárati folyosón, kifelé irányban, keresztül haladva, kissé távolabb, ( kb 35 mm) megérkezik a kifelé igyekvő méhecske, közvetlen az emeleti padlószint alá. Miközben áthalad az « atka-fésű » fogai alatt, akkor a lovagló atkák lesodrására megtörténik. Majd folyosó végén felszabadul, és szinte ösztönszerűen felmászik pontosan a felső, plató szintjére és innen már szabadon elindulhat ahová akar, betájolhatja magát, akár rögvest ! Valójában már a platón tartózkodik amikor is a betájolás megtörténik ! Végülis a plató felszíne lesz betájolva ! A lépés nagyon jól jön ki hiszen pontosan ezen a ponton egy kicsit hátrább lesz található kaptàr bejárata amelyre most még nincs szükség legalábbis addig míg a méhecske végre nem hajtotta a kívülre tervezett, programját. Így történhet meg hogy miután a plató felszíne már szinte önműködően betájolva, így ide fog érkezni visszafelé jövet is.
Pontosan, erre a szintre nyílik a felső, a bejárati « atka-fésű » sor is. Vagyis, ide, közvetlenül a bejárati padló szélére érkeznek, egymàs utàn, a kijàro méhek is. Történik az, miközben a folyosó másik végén, már az « atka-fésű » hatására lesodrodott a méhecske hátán, a lovagló atka. Ha nem így éppen most, akkor majd egy másik vagy, X alkalommal ! Valójában ezen az atkamentesítő, alól kiszabadult méhecske máris igyekszik betájolni magát a kijárási pontra, vagyis az érkezési plató szélére ! Tesz így teljesen feleslegesen mert a kijárati « atka-fésűs » fogai pontosan megakadályozzák a visszautat! Így oda már nem tud visszatérni !De erre padló felszínre érkezik minden befelé igyekvő méh is. Elvégre is az a pont, vagyis a bejárati plató szélén már a megérkezéskor be lett tájolva. De azon a ponton nem lehet bejutni, miután azt pontosan a kijárati « atka-fésű fogai teljesen megakadályozzák a behatolást! A hazaérkezett méhecske, akkor keresi a bejáratot. Mind hiába az be van zárva, az « atka-fésű » fogaival !A méhecske, akkor kénytelen keresni, szétnézni a környéken, miután nem sikerült hazatérni a már betájolt bejáráson ! Akkor fogja keresni hogyan behatolni, más ponton, vagyis, hogyan hazatérni ? Az érkezési platóra persze nyílik, egymás mellett számos, befelé, szabad « atka-fésű » amelyek első és fő feladata ugyancsak lesöpörni a hátáról az atkát. Ha nem sikerül a lesöprés elsőként, majd csak sikerülni fog egy az eljövendő számos nap folyamán végrehajtott lesöprés alkalmával !
így érkezik a « csalafintaság » a hazafelé igyekvő méhecske szeme, orra alá a bejárati « atka-fésű » nyitott tátongó bejárata , amelyből, vastagon áramlanak kifelé, a bent élő család életillat. De már, itt, közel a kaptár falához a bejáratnál is, « tátong » vagyis, bejáratra ingerel az « atka-fésű » emeleti bejáratának látványa ! Mi több, már kaptárból kiáramló ingerillatok, valódi csalillatok is innen áramlanak ki ! ! ! Mi sem kell több a platóra érkező bejárónak, bedőljön az ilyesféle hathatos csábításoknak és máris irányba veszi, egyenesen a kaptárba, befelé vezető útirányt.
Nos, ha így, akkor nem véletlen ha a kaptár bejáratra érkező méhek máris arra vannak ingerelve, hogy mielőbb behatoljanak, a kaptárba! Minden kijáró méhecske, valójában innen, erről a szintről indul a missziós útjára is, és persze pontosan oda van betájolva, és oda is érkezik, minden alkalommal ! Szerencsére semmi nehézség a kijáró méhek oldalán. Most már főleg azt kell megfigyelni : mi marad egy ilyen eljárásból valami érdemleges a méhecske emlékezőképessége amint kibújnak az alsó folyosó alól, közvetlenül a fejük fölött az emeleti plató szintjére. De a kifelé igyekvők, itt kerültek először a napvilágra, vagyis a bejárati platóra ! Itt már szükséges a betájolás és így került sor, először, az érkezési betájolás rögzítésére is ! No persze a nélkül, nincs, nem lehet, bejárat és azt már tudják a betájolt méhek is !

No persze ugyanezen felső platóra érkeznek, a hazafelé, a befelé igyekvők, mindegyike is. Miközben a plató alá érkezik, pontosan kijáraton kerülnek napvilágra. A kifelé igyekvők is onnan indulnak « munkába » vagyis távolodnak a platóról. Mielőtt útnak indulunk természetesen betájolják a kiindulási pontot, vagyis, legalábbis a leszállási plató felső peremét. Miután azonban magasabbra távolodva indulnak, vagyis elhagyják a felső platót, így ésszerűen felülről tájolják be a helyet. Visszafelé pedig, ugyan arra a platóra érkeznek, végülis ahonnan kiindultak. Az érkezési plató, amely a kaptár bejárat hosszában, történik, azt már mindenki betájolta amikor arra platóra érkezett. így az már csak azért is miután a kijárati « atka-fésű » lefelé álló fogai onnan indul. Szerencsére a kifelé igyekvők rögvest távolodnak a platóról miközben szükség szerint újra meg újra betájolhatják magukat, akár a távozás közben is! A betájolás történik tehát inkább felülről vagyis a plató fölött. Avagy így az már megtörténhetett régebben, természetesen. Igaz ugyan, hogy a beszállási pont nem pontosan ott található mint ahogyan az rögzítve lett a kiindulàskor de közel se onnan indul ki ahonnan az kezdődött. De a távlat különbség, az eltérés, annyira jelentéktelen hogy azt már szinte senki, észre se veszi. Nem véletlen hiszen a kijárat szegélye, és felső plató szinte egy és ugyanaz. Így bejáró méhek betájolása még, könnyebben, tisztábban világos.
Míg a bejáró méhek érkeznek platóra, pontosan a bejáró, nyitott « atka-fésűk nyitott szájja előtt Szinte akadály nélkül érkezhetnek, a bejáró nyíláson keresztül beáramló csalogató kaptár illatok hatására is? Minden esetre azok is élénken közrejátszanak a mozgalom sikeréhez. Végeredményben előbb utóbb mindenki itt fog bejárni, legyen, az már csak éppen azért is mert nincs más választás, nincs más bejárási pont ! No persze közel se biztos, hogy ilyen feltételi pontokkal tisztába legyen egy néhány miligramm súlyú méhecske ! Nemhiába ajánlanám csináljunk számosnál is számosabb kísérleteket megfigyeléseket legyen az szak, kizárólag ebben a kísérleti ágazatban ! ! ! Hogyan felbecsülni a méhek emlékezetbe rögzítésének fokát nagyságát, határát ? Hogyan kimutatni, milyen esetben az emlékezetbe rögzítés tarthat több, más esetben kevesebb ideig. A méhészeti gyakorlat szerint, akár két nap szükséges egy egy helyzet rögzítéséhez, és mennyi a törléséhez ?
Jelen esetben, a nehézség abból adódott, hogy a kijáró méhek minden egyes kijárás alkalmával emlékezetbe rögzítik a pillanatnyi helyzetet ! Hogyan rászoktatni a méheket arra hogy ne felejtsék rögzíteni az « atka-fésű »ből történő kiszállás helyèt és idejét ? Mert valójában nem ott lesz a bejárat ! Hacsak nem csalással, ámítással ?
El lehetne képzelni olyan méhcsaládokat amelyeknek megvalósítanák például, a kétirányú ki-be forgalom alkalmazását és azt visszahatás nélkül el is fogadják ? Legyen az ideiglenesen ? Hogyan megtanítani a méheket, kilépni a több tízezer éves szokásokból ? Minden bizonnyal lehetetlen elképzelni hiszen még a « humanoid » kétlábú emlősöknek se sikerült megszabadulni egyes, rossz és káros szokásoktól mint például, az egymás elleni háborútól, vagy akár a káros dohányzástól ?
Jelen esetben, már szinte hibátlanul működik kétirányú, a ki-be járt, az atkafésűk segítségével ! Lehet e ilyen szermentes atkamentesítő eljárástól, hatásosabb, gyorsabbat, találni az atkamentesítő között? Természetesen még hátra az eljárás pontosítása. Igaz ugyan, hogy jelen pillanatban még semmi biztosat nem lehet állítani, még akkor se azok, bizonyos megfigyeléseken alapulnak ! Innen a további kísérletek, megfigyelések szüksége !

Fennmarad a nagy kérdés : Vajon képesek lennének a néhány milligramm súlyú méhecskék kész akarva elfelejteni máris azt a kijárót amelyen keresztül elhagyták a saját családjukat, és amelyet, már az emlékezetbe rögzítettek ? Elképzelhető e hogy az ilyen méhécske, valóban képes azonnal megtanulni, emlékezetébe vésni, újabb értésüléseket,megsemmisíteni, törölni a régieket, az elavultakat? Hogyan megtanulni, az újabb és újabb értesüléseket ? Hogyan, mikor azokat elfelejteni, vagy, az elavultakat ? És hogyan nem elfelejteni az újonnan talált bejáratot ? Ugyanakkor valahány kiszálláskor újra meg újra, hibátlanul, igy eljárni, és az, hányszor lehetséges ?
Tegyük fel, hogy egy kaptárt most beállítunk, emeletes « atka-fésűs működésre ! A kaptáron belül semmi változtatás! Annál inkább, kívül, a ki-bejáratnál. A bejárati homlokzat teljes hosszában megváltozik, és egy újabb, « atka-fésűs bejárati « emeletes »berendezés kerül alkalmazásra a bejárat teljes hosszában .
Kezdetben minden bizonnyal egy kis türelem szükségesnek mutatkozik, az igazi beindulásig. Lehet az hosszabb akár több nap alatt, egy igazi beindulásig, a teljes működésig ! A méheknek persze először is meg kell szokni az atka fésűk kötelező ki és bejárási mivoltát, eljárását. Szerencsére , nincs választásuk ! Meglehet hogy máris működik az de még kisebb nagyok zavargások állhatnak elő, a bejáratokban ! De az is meglehet, hogy beindult a működés máris, és teljesen ?
Kezdetben, minden méhecske, aki először kap, valami külső megbízást a családban, akkor kiszáll a kötelező « atka-fésűs, úton ! Akkor, nincs választás, persze visszafelé se ! A nehézség csak abból adódik, amikor nem lehet visszatérni ugyanazon az úton ! Márpedig ez esetben minden, és minden esetben « atka-fésűs » esetben ilyen reménytelen helyzet állhat elő ! Mit, hogy tehet ilyenkor egy « atka-fésű » által kirekesztett méhegyed ? Nos hát így fog keresni a befelé lehetséges, utat, « atka-fésű » utat és előbb utóbb mégis találja !
Természetesen számtalan idevágó kérdés merülhet fel, hiszen még csak a kezdet kezdetén kullogunk ? Marad a kérdés : vajon érdekes és főleg jövedelmező lenne a kérdésekkel bővebben foglalkozni. A magam részéről ismételni szeretném, màris szàmos az érdeklődő, a hátam mögött, holott ez idáig ebben az ágazatban hivatalosan még nem hoztam nyilvánosságra semmit ! Természetesen, elsősorban a magyar vélemények továbbra is érdekelnek !!!

Bencsik József

Egy atka-fésűvel fölszerelt kaptár, vázlatterve
Vázlatterv a napokban ! Tegyük föl, hogy már sikerült egy kaptárunkat fölszerelni ki –bejáró, egyirányú « atka-fésű »-együttesekkel. Tegyük föl ugyancsak, hogy ez utóbbiak, már szolgálatban a kaptáron kívül. A bejáraton, fölfüggesztett, egyirányú « atka-fésűk segítségével a ki be járások, folyamatosan, szorosan egymás mellett, felfüggesztve és máris működnek. Természetesen ügyelni, arra, hogy semmi más ki-bejárási lehetőség ne álljon a méhek rendelkezésére.
A tavasz közepén, jó idő esetén bőven a jövés menés ! De még több is ! Többnyire, a ki -be járás egymás mellett már okozhat zsúfoltságot, és megy a tolakodás ! Igaz ugyan, hogy az ilyen tolakodás, a bejáratnál, minden bizonnyal nemcsak idő, de egyben hozamveszteség jele is ! A figyelmes méhésznek nagy fontosságú a kérdés, úgy a méhcsalád működési, mint a hozam képességei oldalán. Az ésszerűen eljáró méhésznek alapvető érdeke figyelni, a méhcsaládja eljárásaira, a helyzet, úgy mint a termékhozam kialakulására ! Úgy eljárni, hogy a méhészeti termék ki legyen használva, és ne legyen tolakodás, a méhcsaládban ! Úgy eljárni, hogy a forgalom zavartalanul, folyamatosan működjön ?
A kijáró méhecskék a gyakorlatban igyekeznek, rögzíteni, ha nem is pontosan a kiszállás pontját, a kaptárból, mig a « régi világban » az egyszerű ki-bejárat szinte egy és ugyanaz volt ? De az « új világban » vagyis, az « atka-fésű » világában, a kötelező, ki és a beszállás helye akár, két különböző egymástól távolabb eső ponton lehettek helyezve . Bejárati zsúfoltság, zavargás, ily módon szinte biztosítva ! A ki -beszállás pontja esetenként külön -külön egymástól, kötelezően messzebbre is eshetnek ! Igy az amikor is a kaptár bejáratának egyik fele a bejárati atka fésűvel, a másik fele, pedig a kijáratival lett felszerelve ! Elvégre is amikor a méhek kijárnak, azok pontos száma várható visszafelé is.
Az első kiszálláskor, a méhecske első dolga a betájálás. Először is, rögzíteni a beszállási pont helyzetét! A kaptár bejáratát nagy vonalaira, helyzetére emlékezni, arra a visszatéréskor. Egyes megfigyelések szerint úgy mutatkozik, hogy végül is amennyiben a betájolt bejárati értesülést nehéz vagy lehetetlen alkalmazni, ilyen esetben a méhek keresnek távolabbi behatolási pontot. A helyzet kényszerűsége szerint ! Ilyenkor lehet megfigyelni olyan méhecskéket amelyek, kissé távolabb keresnek behatolási alkalmakat ! De amikor ilyen egyedek a kaptárközelbe érnek, akkor már számítanak a látó képességeikre, emlékezésekre is, hogy a beérkezés végül is megvalósuljon. Míg a kijárati pont, is, ugyanakkor rögzítve, ha nem is pontosan, márcsak annak következtében is hogy ami a fontosabb, a haza járó méhéknek, az a kijárati pont helyzete, hiszen azon a helyen történik, a család vagyis a kijáró méhecskék eltávolodása, de a visszatérése is! Legalábbis nem de így a hagyományos esetben !
Márpedig az « atka-fésű » alkalmazása esetében, a be és kijárati pontok egymástól, különböznek minden esetben. A bejárati ponton csakis bejárni lehet, míg a kijáratain csakis kifelé lehet közlekedni. Nem de forgalmi bonyodalom keletkezhet ilyen eljárással az olyan méhcsaládokban amelyekben ősidők óta szabad ki-be forgalom a kaptárkijáraton volt szokásos ? A különbség már ott kezdődik hogy a kijáró pontok már bent a kaptárban kell megkeresni mert azok a kaptáron belül vannak. és persze nincs is, más kijáró, az kérem tévedés mentes ! A nehézség csak abból adódhat amikor a kintjáró méhecske befelé akar törekedni, és azon a ponton amit már korábban betájolt, amikor kifelé jött. Itt és így kezdődik a tolakodás a ki-be járat vonalán! Hogyan elkerülni ezt a természetes eljárást, hogyan megmenteni a ráfordított időveszteséget, fáradságot ? Ezen elgondolásból kiindulva próbálkozzunk egy újabb ajánlat, megvalósításával !
Csináljunk, és alkalmazzunk olyan kisméretű atka fésűket ahol a ki-be járás egymáshoz szorosan, minél közelebb kerüljenek! Attól kezdve, kerüljenek alkalmazásra olyan minimális méretű keskeny, 2-3 cm ki-bejárós atka fésűk felváltva. Méghozzá lehetnek azok összességükben, sokan, így, pl. olyan hosszúságban mint a kaptárok össz bejárata. Alatta felfüggesztve egy szitarács amelyen átesve, a lesodródott atkák, véglegesen egy ragacsba hullanak !
Valójában a kötelező egyirányú ki-be járat nagy előnyei között, máris megjegyzendő, hogy az szinte önműködően megválogatja az érkező egyedeket. Azoknak lehetetlen behatolni a kaptárba a kijáraton, mivel ott az atka-fésű földre hajló fogai , megakadályozzák ! Viszont közel amellett, « tátong » egy bőségesebb nagyságú « atka-fésű » bejárati lehetőség, ahol már nincs ferde, föld felé irányuló fésűfog! Széles bejárat, ott már nem kell tolakodni, ott már mindenki « befelé » tart ! Ily módon elkerülhető lesz és ki-bejáró méhek zsúfoltsága, a vele járó időveszteség !
Nem véletlen hiszen az a kicsiny, a keskeny, (20 mm, majd meglátjuk ?) « atka-fésű »k, felváltva, egymás mellé szorítva a méhek szemlátomása elé kerülve szinte betessékelnék a bejönni szándékozókat ! Azok persze észreveszik a szomszédos « atka-fésű » leszorított fogait. Kérdés : milyen mértékben lenne a méheknek egy ilyen eljárást is emlékezetben rögzíteni ? Annál is inkább, igy, miután azok szorosan egymás mellé, felválta, lettek alkalmazva. Történik az így az érintkezési pontokon, és így, mindkét oldalon közvetlen egymás mellé került a ki és a bejáratokban. Az érkező méhecske ebben az esetben is, könnyen megtévedhet, és a kifelé törekvő méhekkel szembe kerülve máris dugó képződött ! Amikor az « atka-fésű » ki és bejárata segítségével, a ki-be közlekedés folyamatosan és rövid időn belül alkalmazásra kerül akár, még be is rögződhet ? Habár meglehet, nem is így az első alkalommal ? Márpedig ezen eljárás a méhcsaládnak inkább idő nyereséggel jár. így az különösen amikor az a keskeny « atka-fésűs » ki és bejáraton a kaptár bejárati homlokzatán ugyan egymással felváltva helyezkednek ! Másrészt a kijárati fésű fogak mégis akadályozzák az érkezőket ! Ily módon minden bizonnyal csökkenthető, elkerülhető a tolakodás is ! A kijárati « atka-fésű »n természetesen már nem lehet behatolni a kaptárba, az « atka-fésű » fogainak földközelsége folytán! mivel azon keresztül már folyhat a « kötelező » kifelé irányuló közlekedők forgalma, másrészt így az, atka fésű fogainak beállítása folytán is. A bejárni akaróknak tehát, csak egyszerűen el kell kerülni a szembe érkezőket ! Kérdés csak az van-e szükséges hely, a kerülgetésekhez ? Ezért, úgy volna jó eljárni, hogy, a ki be közlekedők ne találkozzanak, ne is lássák egymást!
De történhetnek hasonló közlekedési zavarok nem csak a méhek között hanem, akár az értelmes « kétlábú humanoidok » között is? Így az például, amikor is valódi forgalmi torlódás várható az autón közlekedő méhészre is. Jellemző, gyakori, eset, például amikor az autóútra érkezési ponton az érkezőknek kell türelmesen, lassan a kontroll ponton áthaladni, akárcsak a méheknek, az « atka-fésű »n ! De megéri a fáradságot, az időráfordítást is ? Ha nem így lenne, akkor így, nem lenne autóút forgalom sem?
Igaz ugyan, az is, hogy« atka-fésű » által nyert szétválasztott ki-be forgalom, mint közlekedési kötelezettség a kaptár bejáratánál, máris érdemleges időmegtakarítást, termelési előnyöket ígérhet! De hogyan ? A befelé igyekvő méhecske nem fog szembe kerülni a kifelé igyekvőkkel, nem kell tolakodni, időt veszíteni a szembe találkozással, egymás kerülgetésével… Elvégre is az autóutakon is, nem hiába, és persze, nem ok nélkül került az « emberi » közlekedési szabályok közé az egyirányú forgalom ! No persze, a méhek esetében, csakis, az « atka-fésű » ki-bejárat alkalmazásával képzelhető el ! De az is csakis a bejárati ponton ? Tehát jó lenne ha kijáró méhecskék is, az emlékezetükbe rögzítenék az « atka-fésű » ki-bejárat helyzetét !
Mint ahogy már régebbi idők óta, nemcsak mi méhészek, hanem mindenki úgy tapasztalta hogy az autóutak egyirányú forgalma jelentős időmegtakarítással jár. De a méhek esetében sokkal jelentősebb előnyök is származhatnak a kétszeresen egyirányú vagyis ki be forgalom kétszeres, ki be atka irtásának megvalósulásból ! Nos ha így, akkor miért ne a méhek forgalmának esetében is !! Kétszeresen egységesített atkairtási forgalom valósulhatna meg, egy idő alatt ? Következés képpen, egy és ugyanaz időszakasz alatt kétszeresen kevesebb időt szentelne a méhcsalád szükséges atkamentesitésére. Vajon elképzelhető lenne méhek hatásos és rövid idő alatt történő kiszabadulása az atka uralom alól ? Igy az világszerte, így az teljesen szermentes formában ?
Hol melyik világrészen, melyik országban vásárolható ilyen gyors hatásos és szermentes atkamentesítés, módszer ? Miért ne elképzelheto lenne az, az elsok kozott éppen Magyarországon ? Megszabadulni az atkától teljesen, mindössze egy méhész évad alatt Miközben nem elfelejteni a méhész jelentos tehermentesítését sem. Elvégre is az atkaözön, hatásos megállítása elképzelhető akár klasszikus, költséges szeres kezelések alkalmazásával is ? Avagy, vajon, hatásosabb lenne egy ilyen « atka-fésu »vel történő atkairtás ? Nem de hasonlo elonyok, idomegtakaritasok várhatok a méhek ténykedései alkalmával is? Azok hatására természetesen hozamtöbblet teljesítmény növekedése is remélhető ! Nem de éremlegesnek mutatkozna az egyirányú, « atka-fésűk alkalmazása nem csak úgy mint egy érdemleges szermentes és állandó atkamentesito eljárás, hanem és egyben, egy hatásos terméshozam növelő eljárás is ? Legalábbis így mutatkozik a módszer alkalmazása, már a kezdet kezdetén !
Természetesen nem kell elfelejteni a tényt, amely szerint az ajánlott « atka-fésű atkagyérítő módszer elsődleges célja egy igazi, hatásos, szermentes, atkamentesítő eljárás alkalmazása. Emlékezzünk :A piciny, alig 2mm testméretű, észnélküli kullancs, talált magának olyan megélhetési, szaporodási módszer amely lehetővé tette az atka nagyméretű szaporodását, uralmát, világszerte. Miközben folyik a szeres, a költséges atkairtás, tobb mint számtalan szerek használatával, és az az azokból származó egészségi, veszélyek elviselésével ! Mindezen hátrányok elkerülhetők a ki-be szállású, « atka-fésű »k alkalmazásával ! Nos ha így, akkor érdemesnek mutatkozik ebben az irányban haladó erőfeszítéseket gyakorlati kisérletekkel is, alátámasztani !
Ilyen tüzetesebb megfigyeléseken, igazán alapulhat, akár egy újabb, hatásosabb tervajánlat is. Például miért ne elképzelni olyan ki-be járási megoldást amely egymás fölé két különböző szinten bonyolítaná le a ki-be járást ?Lehetséges lenne ily módon elkerülni a forgalmi tolakodást ? Ily módon lecsökkenne, szabadabbá válna a forgalom, lecsökkenne a méhek idővesztesége, következés képpen megnövekedhet a termékhozam ! Nem de érdemesnek mutatkozna ilyen kisérletekbe is kezdeni ? No persze további megfigyelések folytán teljesen más elképzelésekre alapított kísérletekre is minden bizonnyal sor kerülhet ! Ésszerűnek mutatkoznék az érdekeltek közreműködésével tanulmányozni a lehetőségeket azok összehasonlítását, a gyakorlatban is megvalósítani ! . .
De be kell valljam, 87 évesen, már egyre kevesebb energiával rendelkezek legyen az csak fizikai képesség, a próbálkozásokra, a kísérletezésekre! De, érdekeltek, vagyunk, akkor fogjunk össze, cseréljük ki a nézeteinket vessük föl újabb elgondolásokat. Közöttűk természetesen nem csak kizárólag méhészek, hanem mindazok aki a közreműködésükkel előre segítenék a különböző tervek kísérleteinek megvalósítását !
La Tour de Pin, 2020 Október
Bencsik József nyugdíjas

 Bencsik József

Bencsik József
A legtöbb esetben a kullancs a méhecskén, úgy, és olyan helyen szeret « lovagolni » ahol a számára a legbiztonságosabb ! Márpedig a megfigyelések szerint, ez a hely, pontosan a szárnyak tövénél bizonyul a legalkalmasabbnak ! Nem véletlen, hiszen a szárnyak reszketésének hatása onnan indul ki Végül is, úgy tudott, az atka is úgy tudja, hogy a méhecske ugyanis, szinte képtelen akár megvakarni a szárnya tövét, a háta közepét. Persze ugyancsak nem véletlenül : az atka, a méhecske hátán történő utazása közben, jobb szeret ott azon a zavartalan helyen tartózkodni ! A szárnyak zavaró rezgése is ott bizonyulnak elviselhetőnek. Természetesen a szárnyak tövénél indul a rezgés. Ugyancsak érdemes megjegyezni, hogy a méhecske is könnyen elérheti a lábaival szinte minden testrészét, vagyis, lelökheti a kullancsot a hátáról, de nem így a szárnyak tövében ? Azok rezgését működés közben nem illő zavarni, még az atkának sem, nem de ? Nem véletlen, ha az atka a szárnyak tövének közelében szeret « lovagolni » ! Nos akkor, hogyan eljárni, hogyan ezt a helyzetet felborítani , az atkát más útra, vesztés útjára, kényszeríteni ? Itt kerülhet alkalmazásra az úgynevezett « atka-fésű », amely berendezés alkalmazásával, az atka útja a vesztésbe vezet !
Márpedig az atka-fésű, nem más, mint egy méhészeti berendezés lényeges alkatrésze. A ki, be járó méhek kötelező útvonalán. Az alapvető képességének segítségével szinte egy, méhészeti év folyamán meg lehet szüntetni az atka okozta méhészeti károkat ! Maga a fésű « fogai » valójában nem más mint olyan vékony, hajlékony plasztik, 1,2, -2,5 mm széles mint egy plafonra függesztett, lefelé irányuló, független lemezecske, szorosan egymás mellé helyezve. A « fogak » magassági kiindulópontja 5-7 mm a szitarács alapzat fölött. Majd lefelé irányban pedig 2-3 ,cm re ugyancsak a szitarács fölött kapnak elhelyezést. Így az már csak azért is mert a lemezecskék alatt közlekedő méhecskék tehát, és, kötelezően csakis egy irányban történhet. Ide a lemezecskék, alá ugyanis lehetetlen egy kívülről, egy másik irányból érkező méhecskének behatolni. Az atka fésű « fogai » ugyanis lefelé irányulnak és azokat közel 2 mm és 7-8 mm magasan, a közlekedési szint fölött, és lehetetlenné teszik a közlekedést a másik irányba Miközben a befelé irányban haladni akaró méhecske a hátával, fölnyomja a hajlékony lemezecskéket. Megszokott ösztönszerű « lépés », Mindennapos eljárás, hiszen a látogatott virágok szirmainak széttologatására is ily módon kerül sor. Igy az már az akácvirág esetében is ! No persze tesz így, a méhecske már csak azért is hogy a gyűjtésre kínálkozó értékekhez jusson ! Így, kerülhet sor a hátán utazó atka lesodródására is! Márpedig az atka fésű fogai a lesodrásra, vagyis ferdére, előre lejtő beállított fogai, pontosan olyan helyzetbe lettek beállítva, hogy a lesodródás akadálytalanul, és kötelezően megtörténjen ! Így az, az atka esetében is, no persze az is lesodródik ! De fölborulva, egyensúlyát megzavarva, nem tudja pontosan hová kapaszkodni ! Majd leesik a szitarácsra, amelyen keresztül akár máris a rács alá helyezett gyűjtődobozba, ahová véglegesen beragad ! Avagy az ott uralkodó sikamlósság folytán lehetetlen kimásznia !
A magam részéről sok esetben csak képzelődők, mint például a kaptárba kerülő sikamlósság pozitív hatása oldalán ? Végülis, amikor is lehet annak negatív hatásai is. A bejáró méhek a kb 2,5 cm széles szitarácsra érkezve tapossák annak sikamlósságát. Kérdés : marad e azok lábain valami ragályos, nyomatékosabb káros sikamlósság ? Mennyire maradna annak valami negatív hatása méhcsaládra ? Elképzelések szerint, jelentéktelennek minősíthetők a negatív hatások ? De a valóságban gyakorlat híján, nem tudni pontosabban ! De egyes negatív, zavaró eljárás, hatását máris el lehet képzelni !Ez esetben hogyan történne az óvatos eljárás, vagyis egy általános sikamlósság, bevezetése, avagy, talán éppen az elkerülése a kaptárban ? Annyi bizonyos, hogy először is az atka könnyebben fog megkapaszkodni a pillanatnyi környezetében. Így lényegesen kevesebb alkalom adódik a szaporodásának fékezésére, megállítására. A sikamlósság hiányában, elképzelhető, hogy az atka sokkal nehezebben fog átvergődni a szitarácson keresztül, majd, lehullana egy ragacsos lemezre amely fogva tartaná véglegesen ! Akkor maradjunk a klasszikus esetben, vagyis sikamlósság nélkül a kaptárban ! Mit hogyan lenne érdemes csinálni hogyan lenne érdemes ésszerűen eljárni ? Hogyan megszerkeszteni, fölépíteni, olyan biztonságos , szermentes méhészetet, amely, egyben atkamentes is de nem csak, hanem legyen az egyenesen, gazdaságosan jövedelmező ! Annyi bizonyosnak, tünik, hogy a klasszikus « szeres » kezelésekkel folytatott méhészet ma még magasabban költséges, és nem utolsó sorban alaposan fáradságos is ! Évenként újabb és újabb szerek alkalmazásának ajánlata érkezik a méhészek értesítésére, így az első sorban a szaklapokban. Szerencsére már számos bio szervezet, szövetség, természetvédő társulat is alakult az utóbbi időkben ! Valójában a méhészeti szaklapokban a szerek alkalmazási, ajánlatainak többsége, még messze a valódi tiszta-bio szellemben működő eljárások ajánlatainak!
Márpedig az « atka-fésűs » módszerrel folytatott méhészet minden oldalról kivételesen érdemleges módszerek alkalmazását ajánlja !Először is nem kell figyelmen kívül hagyni egy alapvetően lényeges megkülönböztetést :Valójában az atka fésűs méhészeti módszer egyszerre két irányban, úgy befelé, mint kifelé, közlekedve, kizárólag és egy időben, egyformán működik ! A különbség közöttük, kizárólag a kötelező irány, ki vagy be, irányban, vannak beállítva!
Következésképpen a méhecske hátán lovagló atka az atka fésű működése folytán lesodródhat méhecske hátáról már befelé menet, de így az kifelé menet közben is ! A méhészeti szezon alatt azonban az ilyen, ki, be, szállási eset naponta szinte, számtalanszor, százszor is, megtörténhet, valahányszor, és amilyen formában, kedvező az időjárás! Vagyis az eljárás hatásossága, tehát, a kedvező időjárás esetében arányosan, jelentősen, magasabb ! Nem véletlen ha az évad közepén már szinte megszűnik az atka kártevése a kaptárban, pontosan a több mint számos, állandó ki- be járás következtében ! No persze történhet az így amennyiben az atka-fésűs berendezés működőképes formában, a kaptár bejáratára van függesztve.
Mi, hogyan, történik ez idő alatt, az atka fésűs berendezésben ? Tegyük föl, hogy atka érkezik az atka fésűbe, a méhecske szárny tövében lovagolva. Majd megtörténik a lesodródás sikeresen. Persze ilyen esetben az atka is felborulva hagyja el a méhecskére fészkelt « nyergét » ! Onnan kiborulva majd úgy ahogy igyekszik « lábrakelni » és valahol megkapaszkodni. Most tegyük fel, hogy ily módon egyenesen ráesik az atka fésű alatt elhelyezett szitarácsra ! Mi több ; tegyük föl, hogy, azon keresztül szerencsésen át is essen, a méhész szerencséjére, legalábbis így szerencsés a méhésznek ! Majd azon keresztül lezuhan, a lejjebb helyezett alsó ragacsos lemezre, ahol véglegesen, halálosan beragad ! Közel se biztos, hogy ez lenne a gyakori eset ! Ellenkezőleg ! De az eseményeknek még közel sincs vége !
Először Is hasonló esemény máris előfordulhat, legyen az véletlenül, amikor is a kaptárból kifelé, a virágmező ki, munkába igyekvő méhecske is kénytelen a kifelé irányban helyezett kötelező « atka-fésűn keresztül elhagyni a kaptárt ! Lesodródhat az atka kifelé menet is, oly módon mint befelé ! Leeshet a szitarácsra, majd onnan a ragacs hálós aljzat lemezre. De persze közel se biztos, hogy már az első behatolás, első kiszállás alkalmával így játszódnak le az események ! A hosszú napsütéses nyári napok alkalmával, akár százával fordulhat elő ilyen esemény, például a gyűjtögetéssel megbízott méhekkel ! No persze más beosztásban működő méh egyedek is kötelező módon ha nem is olyan gyakran de kijárnak, visszajönnek nap mint nap. Így ismétlődnek, napokon, heteken hónapokon keresztül az « atkatisztulás » olyannyira, hogy becslések szerint az évad lejártával szinte megtisztul a kaptár ! A méhcsalád alá helyezett kaptár-szitarácsra lehullott avagy le nem hullott atkák jelenléte vagy hiánya is bizonyíthatják a hatásfok alakulását
Mindez még közel sem kielégítő bizonyíték az Atka fésűvel nyert tisztulási eredmények igazolására ! Érdemlegesnek számítható eredmények között, legyen szabad megemlíteni a teljes és tökéletes szer mentességet úgy a méhcsaládra mint az általuk előállított termékekre ! Maga az atka fésűnek nevezett atkamentesitő berendezést, akár maga az ügyes, gyakorlati méhész is előállíthatja, alkalmazhatja. Alkalmazására, valójában semmi kötelező változtatás hagyományos kaptárokon ! Maga az atka fésű berendezés, a kicsiny méreteinél fogva csakis a bejáratra függesztve, a kaptáron kívül kap elhelyezést. Egyszerűsége, kicsiny méretei folytán az előállítási árak is a kisméretű berendezések sorába számítható !Semmiféle karbantartási költségre nincs szükség. Természetesen időközi ellenőrzések biztosíthatják a működését. Lásd a korábbi írásaimban !
Az « atka-fésű » a méhészeti kellékek sorában, pontosan a bebizonyosodott képességei folytán rövid idő múltán nemzetközileg elismert méhészeti kellékek közé sorolható méhészeti szerszámmá válik ! A folyamatos alkalmazása folytán természetesen újabb és újabb képességek kerülhetnek napvilágra ! Minden bizonnyal az alkalmazási eljárások leírásának, közel sincs vége !
Siker esetén, amihez nincs kétség, kis idő múltával néhány éven belül számíthatni lehet az « atka özön » megszűnésére, a méhcsaládok fellélegzésre ! De ezúttal, így a méhészek jelentős megkönnyebbülésére is ! legyünk sokan a magyar méhészek, között, akik a bátor kezdeményezésekkel igyekeznek megmenteni a méheket, a méhészetet de nem csak Magyarországon ?

Bencsik József


Képzelődések, avagy előrelátások az « atka-fésü » nek nevezett, kullancsvédelmi eszköz tervezet,
várható hatásai, előnyei, körül ! A korábbi írásaimban, már szerepelt egy hozzávetőleges leírás, rajzolt
vázlat tervvel, hozzá némi magyarázat, és most ezen terv körül fölmerült kérdések, ezúttal máris újra a
porondra kerültek ! Valódi biztonságos szermentes eljárásról van szó, amely minden bizonnyal figyelmet
érdemel, még ha nem is olyan nagyot mint az oldalas « Bayer » drogok hirdetményei !
Sokan, figyelmes szakemberek, úgy vélik, hogy az atka terjedésének egyik, legfontosabb tényezője
abból származik, hogy amikor egy méhecske a virágokba érkezik, gyűjtögetni, akkor először is,
széthajtogatja a virág szirmait amikor arra (igen gyakran, pl. akár az akácvirágban is !)szükség mutatkozik.
Tesz így azért, hogy a virágporhoz, az édességhez közeledni tudjon. Mások hozzáteszik azt is, hogy az ilyen
sziromhajtogató eljárás sok esetben azzal jár, hogy azok állása folytán, lesodródik a méhecske hátán
hordozott atka. No persze az sem véletlen ! A szakemberek véleménye szerint az atka jobb szeret az
méhecske hátán utazni, ahol kevésbé zavarók a reszkető, szárnyak működése. Ilyen körülmények között
még könnyebben megtörténhet a lesodródás, de még közel se, az atkamentesség megvalósulása ! No de
ezzel még nincs vége a történetnek ! A lesodródott atka fölmászik egy virágsziromra, « lesállásba »
helyezkedik, egy újabb gyűjtögető méhecskére való ugrás, helyezkedés végrehajtására. Így történhet meg,
hogy, amikor rövidesen érkezik ugyanarra a virágra egy másik méhecske, legyen az éppen atkamentes
kaptárból, akkor arra fölmászik És az atkafertőzés így már meg is történt. A szakemberek szerint ezen
szokásos eseti eljárás pontosan az atkafertőzöttség terjedésének egyik alapja. Egy másik atkaszerzés
pedig könnyen megvalósulhat, amikor a kutató tolvaj méhecskék, idegen, atka fertőzött kaptárokon
kémkednek, mézet lopnak, fizetésként ott hagyják az atkáikat, a meglátogatott idegen kaptárban, vagy
onnan visznek magukkal azokból ? Nem hiába, az atkafertőzés világméretű ! ! ! No persze még az is
gyakran előfordulhat, hogy virágra érkezett a méhecskén már van egy atka utas. Ez esetben az atkafertőzés
már megvalósult korábban ! De így, végül is, ez esetben, megerősödhet az atkafertőzöttség ! A többség
véleménye szerint, ilyen formában is, nagy mértékben fokozódik, terjeszkedik az atkaözön? Így az mint
valóság, világszerte !
Valójában tehát amikor egy méhecske virágszirom hajtogatásán fáradozik akkor esetenként elveszítheti
a hátán hordozott utasát ! Egy ilyen eljárást igyekszik kihasználni az ajánlott « atka-fésü »s mentesítő
eljárás ! Az « atka-fésü » fogainak « szirmainak » hajlékonysági erőssége, működő képessége,
mesterséges megalkotása, alkalmazása, lenne a mérvadó, az atka lehullásában. Azon kívül persze az
alkalmazási körülmények is nélkülözhetetlenek. Mekkora legyen az « atka-fésü » ferdeségének mérete, a
fésüfogak sűrűsége, hajlékonysága, majd annak erőssége, és nem utolsó sorban annak alkalmazási módja.
Ugyanakkor, az elhelyezés, a lecserélhetőség is sokat számít ? Na lám, legalábbis, a megvalósításnak az
ilyen anyagok használata mutatkozik tervszerűnek, hasznosnak ! Az ilyen tulajdonságokkal rendelkező,
« atka-fésüt lenne szükséges alkotni. De miért ne lehetne annak minősége is, kiválóan rugalmas, mi több
hatásosabb, különösebb, kiválóbb, mint a természetes virágok szirmai ?
Az « atka-fésü » alkalmazása, esetében azonban gyökeresen különbözik a természetes
virágszirmok, helyzeti beállítottságától is. Az ajánlott tervek szerint , vékony, hajlékony egyforma 1,5-2,0 mm
széles, hajlékony, plasztik lemezecskék sorakoznának csapda teljes hosszában Ezek lehetnek szorosan
egymás mellett. Egyforma kb. 20-24 mm széles hajlékony plasztik lemezen, 16 mm hosszú bevágással
készültek, legalábbis így, nálam, és jelen esetben . Az alkalmazás titka abból áll, hogy a bevágott
lemezecskék, ferde irányban, lefelé helyzetben fölfüggesztve kapnak elhelyezést. Így az amikor is az átjáró
méhecske fölfeszíti az « atka-fésü » fogait, azok könnyen lesodorhatják a hátán utazó atkát. Lásd a korábbi
vázlattervben, egy ajánlott megoldást !
Ma, amikor, már olyan világban élünk, ahol tele vagyunk, különféle minőségű, vastagságú, átlátszó
plasztik anyagokkal, amelyek hevernek, szanaszét, akár az utcában. Igen nagy választék áll, ilyen
anyagokból, a kezdeményező rendelkezésére. Így találtam magam is az irodai papírok között olyan kísérleti
anyaglapot, átlátszó, hajlékony plasztik lemezből, amelynek segítségével könnyen sikerült atkafésüt
csinálnom . No persze majd meglátjuk, amikor kifigyeltük, melyik plasztiklap alkalmazása hatásosabb .
Sajnos az előrehaladt korom következtében egyre kevesebb munkaképesség áll a rendelkezésemre a
szerkezet azonnali magvalósítására, kipróbálására ? Abban reménykedek, hogy a tervezet nyilvánosságra
hozását Magyarországon siker koronázza, és többen jelentkeznek a megvalósításra, hathatós, tevékeny
közreműködésre !
Tegyük föl, hogy a kezdeti kísérletek alapján, már bebizonyosodott az « atka-fésü »-s,
atkamentesitési módszerének, több mint kedvező a hatásfoka. Jól jönne, ha a méhészek között, akik ebben
meggyőződtek azok kipróbálásával. Így ők, akár össze is hasonlíthatnák a megalkotott kísérleti eljárásaik
eredményeit. Az eljárások hatásfoka ily módon, már az első évad alkalmával, fölbecsülhető lenne. De az is
elképzelhető, hogy a tökéletesítő részlet megoldésok kidolgozására, kifinomítások alkalmazására, még csak
a továbbiakban fog sor kerülni. Valójában még számos pontosító tennivaló a láthatáron. Szerencsére a
berendezés már így is, elméletileg, hatásosan működik ! Természetesen igen hasznosnak mutatkozna,
kísérleteket kezdeni ebben az irányban is. Megtalálni azt a hajlékony plasztik anyagot, amely a

leghatásosabb atkafésüt lehetne alkalmazni. Ez a jelenség is azt bizonyítaná, hogy még nagyobb átfogóbb,
siker lenne várható az atkamentesítés terén.
Márpedig amennyiben többes számban folynának a kísérletezések, több méhész részvételével, akkor
az eredmények összehasonlításával még nagyobb előrelépést lehetne elképzelni. Hogyan és hol fölhívni, a
magyar méhészek figyelmét a várható kedvező előnyökre. Miután állandóan Franciában élek, így az 60 éve
Lyon ban, magyar hasztalan lenne annak leközlése az EU ban ! Míg az ismertető lehetőségekről,
leközlésekről is, ez idáig csakis a Méhész Újságon keresztül próbálkozok előre lépni ! Hacsak nem benne
holmi « Bayer » féle atkairtó drogok, igen drága, oldalas hirdetésein keresztül ! De képtelen vagyok ilyen
eljárást elképzelni !
A kötelező egyirányú ki-bejáró atkafésüs megoldás szerint, igen kis méretű, 2x7,5 cm hosszú 3 cm
széles, 4 cm magas méretű szerkezetről van szó ! Ezen kullancstalanító berendezés vitathatatlan előnyei,
meggyőzőnek ; hatásosnak fognak bizonyulni már az első alkalmazási év esetében. Így az talán nem is
annyira a kicsiny méretei, de úgy a kicsiny befektetés, + könnyű kezelése, és főleg a jelentős teljesítménye
folytán is. Szinte fillérekbe kerülő berendezés. Tökéletesen és teljesen szermentes eljárás, különleges
kezelések nélküli ! Könnyen, bármikor, télen, nyáron, lekapcsolható, szinte bármilyen típusú kaptár
bejáratára egyszerűen.
A kora tavasszal, az atkafésüvel, fölszerelt kaptárok, már az ugyanazon év égére, jelentős
atkahullásai, alaposan lecsökkenhetnek, esetenként, szinte teljesen meg is szűntek. A fokozatosan
csökkenő, számlálható atkahullák számolása, nagyszerű hiteles bizonyíték, ugyancsak azt igazolná. Az
évad előre haladásával nagyszerűen, számokban bizonyíthatók a befogott atkák számának fokozatos
csökkenése ! Történik az így persze nem kizárólag azért mert méhcsalád ténykedései, is csökkenőben az
évad előre haladásával . De, nagyszerűen megfigyelhetők ezen csökkenő atkahullási jelenségek, az év
végén, a kísérleti kaptárokon . De még akkor, jó megfigyelésekre alkalom nyílik, az év vége felé. Történhet
az így, például, már az olyan , ritkább, melegebb késő őszi napok alkalmával is, amikor is megerősödik a
forgalom a kaptárban ! Ilyen esetben a kaptárból kifelé irányuló méh forgalomról lehulló atkák számának
összehasonlítása, a befelé irányuló forgalomról lehullott atkákkal, többszörös összehasonlítása is
elvégezhető, ami ugyancsak irányadó is lehet. Esetenként nagyobb számú felmérés alapján a környezet
atka fertőzöttségére is, jelentőségére is, következtetni lehet. Amikor például a befelé haladó méhekről lehulló
atkák száma jelentősen magasabb lenne, ezen jelenség, például már azt is jelezné, hogy a környezet atka
fertőzöttsége is mennyire magas, vagy alacsony, szinten áll.
Jelenleg még nincsenek tapasztalataink « atka-fésü » -s berendezéssel készült eljárásokról, még
kevésbé nincsenek huzamosabb időhöz kapcsolható tapasztalataink. Például, nem tudni pontosan, milyen
zavarok adódhatnak a kötelező egyirányú forgalom megvalósításával. Jó, jó a « kétlábúak » ősei is, csak
hosszú gyakorlat után jöttek rá, a kötelező egyirányú forgalom előnyeire. Elképzelhető, hogy a méhek is
elfogják fogadni az ilyen közlekedést, már rövidebb gyakorlati idő után. Minden esetre a ki-be, kötelező
egyirányú forgalom, az kérem két irányban gyérítené az atkákat is, vagyis duplán hasznos !
Időközben, több, tökélesítő eljárás megvalósítása is elképzelhető, mi több, megvalósítható is lehetne,

amennyiben annak előnyei is előtérbe kerülhetnek ! Így az például a szita-rács megvalósításában. A ki-
bejáró méhecskékről lesodródott, az « atka-fésü » alá lehullott kullancsok, ugyanis pontosan arra a

szitarácsra hullanak, a csapda teljes hosszában. A lyukbőségük méretei természetesen olyanok hogy a
méhecske, csak éppen, hogy , ne tudjon azon áthatolni . Míg az atka könnyedén akadálymentesen átesne a
rácson, egyenesen bele a sikamlós kis tepsibe. Ideálisnak mutatkozna a szitaszálakat nem lapos, hanem
valóban vékony, szita szövetszálakból készült gömbölyű, sikamlós formában gyártani ! Az atka ugyanis így,
nehezebben, lenne képes, hol megkapaszkodni. Így, egyszerűen, egyenesen a fogdába, a rács alatti
sikamlós kis tepsibe érkezne ! Onnan kimászni a kis tepsi visszafordított peremei folytán, szinte lehetetlen !
Már, maga az « atkafésü » kialakítása is, ugyancsak különös figyelmet érdemel. Annak rugalmassága,
keménysége ugyancsak mérvadó. Nemhiába az áthatolás nehézsége, gyorsasága, atkalesöprése egy
hatásos « atka-fésü » megvalósítását, is a gyakorlati kisérletek alapján lenne jó véglegesen egyre
hatásosabb formában kialakítani. Természetesen, az első, kísérleti megvalósítások alkalmával, még
számos tökéletlenségekre számíthat a bátor kezdeményező, vállalkozó !
Az atka-fésü segítségével termelt méz tiszta teljesen « kaptár »- szermentes ! ! ! Nem de, könnyen
lehetne, több is, amennyiben a méhész szermentes területeken ügyködik! A méhész itt valódi szermentes
mézet tudna termelni ! ! !
Jelen pillanatban külföldön, az EU-ban még nem került nyilvánosságra az « atka-fésü » módszeres
berendezés, semmilyen formában. Az is meglehet, hogy az eljárás egyes pontjai nemzetközi szabadalmi
védelmet is megérdemelne ? Elvégre is az atkaözön úgy tudott szinte világméretű !!!
Igenlő magyar visszahatás híján, ilyen lépéseket tervezek az EU irányában is!
Joseph.bencsik@free.fr Lyon 2020 szeptember

Bencsik József

ATKA-FÉSŰ ?

De az emberi képzelet nem hagyja békében azt, aki belekóstolt valamilyen
érdemlegesnek tűnő elgondolásba. Így fordulhat elő, hogy a magam fajta
képzelődő, izgága", műkedvelő méhész tovább szeretné vinni, tökéletesíteni
több, ígéretesen kiinduló, hasznosnak mutatkozó méhészeti elgondolásait,
mint például az "Atkamentes kaptár" ajánlatokat.

Így történhetett meg, hogy időközben elképzeltem egy más formájú,
leegyszerűsített, "Atkamentes kaptár"t is. Ha bár, a legújabb terv,
valójában már nem is kaptáron belül működne, méghozzá csalillat alkalmazás
nélkül kerülne forgalomba. Hanem, egy piciny kis kellék, alig néhány
dekagramm súlyú "fésű" kellék alkalmazásával valósul meg. Egy olyan
atkairtásról lenne szó, amely nem a kaptárban, nem is az aljazatban kapna
elhelyezést, hanem a bejárati homlokzaton, kívül a kaptáron.! Valójában
semmi változás a kaptáron se belül, se kívül, például egy Dadant típusú
kaptár esetében. Más formájú, méretű kaptárokhoz természetesen illeszkedő
kapcsolatokat is kell biztosítani! A nagyobb méretű bejárati kaptárnyílás
esetében, például, a többlet nyílások bezárásával, míg a kisebb méretű bejáratok
esetében, maga a bejáró csapda többlet nyílásának lezárásával.

Maga az atkagyérítési berendezés nem más, mint egy különleges kicsiny kellék,
milliméteres méretekkel. Szélessége 3 cm, magassága közel 1,5 cm, hosszúsága
kb. a Dadant kaptár típus bejáratának mérete. De lehet kisebb is, akàr 10-16 cm! Annak egyik fele bejárat, a másik pedig kijáratnak szentelve. Az összsúly alig 5 dkg-ra
becsülhető. Valójában a működtetéséhez, a kaptár bejáratára illeszthető,
majd annak homlokfalára lenne fölfüggesztve. Egy szerkezeti vázlatrajz
mellékelve.

Elképzelés szerint, és tekintettel az egyszerűsége folytán, és a berendezés
kicsiny méreteire, és könnyen megvalósítható, rideg plasztik anyagból.
Legyen az a ki- és bejárati minta alapján, többé kevésbé monolitikus
formában. Ugyanakkor, az "atkafésű" kiemelése, lecserélésének egyszerűsége
legyen mérvadó! Ezen alkatrészt úgy kell venni mint a berendezés lényege!
Hasznosnak, érdemlegesnek mutatkozna az "atkafésű" ferdeségi beállítását is
szabályozni a bejárati padlózat fölött, így szabályozni, könnyíteni a méhek
kedvezőbb áthatolását. Ugyanakkor ügyelni, az atka lesöprésének
hatásosságára!



A berendezés, elsődleges különlegessége abból áll, hogy a kaptár bejárata
két egyforma részre osztva teljes szélességében méghozzá oly módon, hogy az
egyirányú, ki- bejárat egymástól elkülönítve legyen ! Rövid idő alatt a
méhek is megszokják melyik a bejárati oldal. Vagyis a kaptár bejárati
oldalának a fele kijárat, a másik fele bejárat, természetesen! Miközben
mindkét oldalon egy-egy önműködő "atkafésű" működik, valahányszor ki-, be-
közlekedés történik. Ez idő alatt fordulhat elő, hogy a ki-, behatolás
közben, az atkafésű hatására, leesik a kullancs a hordozója hátáról. No
persze nem biztos, hogy az megtörténik az első alkalommal, de meglehet, hogy
megtörténhet az akár, például a 112. áthatolási alkalommal! No persze a
kullancs, nem a földre esik, hanem egy szitarácsra, majd azon keresztül,
arról pedig egy kissé mélyebbre, egy kihúzható lemezre, amelynek felszínén
ragacsréteg, pontosan az atka végleges leblokkolására szolgál! Történhet az
így természetesen, és első sorban az atkafésű hatására

Az atkafésű ferde, működő helyzetben, a méhek részére csakis a magasabb
oldalon megközelíthető. Majd áthatolható, miután a méhecske a ferde fésű
fogait a testével fölhajtotta. Ily módon, és természetesen csakis az
atkafésű magasabb oldalán valósulhat meg az áthatolás. Szembe jönni ugyanis
lehetetlen, nem csak az "atkafésű" leszűkítő magasság folytán, hanem azért
is mert annak a szemben álló fokai, akadályozzák a behatolást. Annak belső
helyzete, beállítottsága, rendkívül fontos feltétel!


Eredetileg az "atkafésű", hajlékony plasztik lemez csíkokkal előállítva
kerül alkalmazásra . Annak minősége olyan rugalmassággal kell rendelkeznie,
mint pl. egyes virágok szirmai, legyen az akácvirág! Nagyszerűen
megfigyelhető tanulságos jelenség, hogyan látogatják az ilyen erős
szirmokkal rendelkező virágokat is, a gyűjtögető méhek. De az esetek
többségében virágokba való behatolás a virágszirmok feszegetésével,
valóságban, a méhek állandó ténykedési képességei közé tartozik. Egyes
megfigyelések szerint az ilyen jelenség folytán, könnyen előfordulhat, hogy
méhecskén lovagoló atka lesodródható, annak a hátáról, így az magában a
virágban is. Míg mások azt is hozzáteszik, hogy nagyrészt, ilyen jelenség
folytán terjed az atka járvány, amikor is a leesett atka, fölkapaszkodik, egy
másik gyűjtögető méhecskére a virág peremén? De ugyancsak nem kell
elfelejteni, hogy sok más virág látogatása a méhek, a virágsziromra
alkalmazott erőfeszítésein folytán, annak sikerén múlik. Ilyen tanulságos
jelenségek ugyancsak számításba jönnek az atkairtás elképzelt folyamatok
kipróbálása alkalmával.

Egy másik ugyancsak igen fontos jelenséget, érdemes figyelembe venni !
Valójában a kullancs, minden egyes forduló alkalmával kétszer hatol át, az
atkafésű alatt. Egyszer befelé menet, és egyszer kifelé! Na igen, de több
mint valószínű, hogy nem lesz lefésülve miden egyes forduló alkalmával, mint ahogy már jelezve egy korábbi írásomban is. Márpedig aki-bejárás folyhat reggeltől estig akár százával is! És az így hosszabb időszakon keresztül, esetenként hónapok folytán! Ez idő alatt hány meg hány
alkalom adódik arra, hogy az atka lesodródjon a hordozójáról? Márpedig a ki-be-
járat padlóján teljes szélességben a szitarács helyezve, alatta pedig a
ragacsos csúsztató lemez. A szitarácson átesett beragadott kullancsot pedig
tetszés szerint, könnyen meg lehet számolni pontosan a ragacslemez
kihúzhatósága folytán , méghozzá a család működéséhez zavarmentesen. Ily
módon pontosan fölbecsülhető a méhcsalád atkafertőzöttsége, bármikor, úgy
mint annak időszerű csökkenése, majd, elmaradása. Becslések szerint már a
második évszak alatt megtisztult családokra számíthat a méhész.
Természetesen a téli hónapokban nincs jelentősebb forgalom a méhcsaládban.
Ilyen esetben akár föl is lehet függeszteni a csapdázást, akár leakasztani
a csapdát a kaptár homlokfaláról, elvégezni esetleges takarítását.

Egy másik, ugyancsak fontos jelenség az atka végleges eltávolítására, abban
rejlik, hogy történik az, a méhekre ezúttal teljesen szermentesen! Egy csak
egy szer alkalmazására kerülhet sor, amennyiben egy semleges ragacsrétegre
hullik a kullancs, és persze egyszerűen beleragad abba, véglegesen!
Természetesen annak lecserélését biztosítani kell. Ugyancsak megjegyzendő a
ragacsba ragadás úgy mint a csapdázási eljárás, nem a kaptártérben, hanem
azon kívül történik!

Sajnos a berendezés picinysége, miatt, úgy mint a bonyolultsága, folytán,
nehezen elképzelhető, hogy azt bárki műkedvelő, méhész, hiba nélkül, a
legjobb formában megvalósítsa. Következésképpen legalább arányos
képességgel rendelkező kisiparos vállalkozóra mutatkozik szükség, legyen az
egy "fésűgyártó", legalább is, a kezdeti megvalósításra. A megalkotás
sikerének birtokában az első gyakorlati méhészeti alkalmazás sikerének
biztosításával azonban máris elképzelhető, hogy óriási nemzetközi siker vár
a piciny, különleges "atka- fésű" berendezkedésre! Nem kell ugyanis
elfelejteni hogy e kicsiny kellék, mennyire hatásos, ráadásul, szermentes
atkairtást képes megvalósítani, igen kevés használati idő alatt. Igaz ugyan
el kell ismerni, hogy a kísérletek hiányában, ma még semmi biztosat nem lehet
állítani. Az elmélet, nem valóság! No lám itt a kezdési bökkenő! Hogyan
beindítani a gyakorlati megoldásokat?

Természetesen, nem kell elfelejteni hogy az "atkafésű" elgondolás még nem
került nyilvánosságra. Marad a nehézség, hogyan és hol, ismertetni azt, hol
hogyan megvédeni. Jó, jó, a méhészek között a szaklapok viszik a híreket, és
nem szívesen foglalkoznak feltételes tervekkel bizonytalan eredményekkel!
Ilyen jövő várhat az "atkafésű" elgondolásra is. De azt is jó volna tudni,
kihez, hova fordulni olyan ágazatokhoz, akik gyártásban is érdekeltek lennének?

De hogyan kivitelezésre bátorítani magyar nyelven? Ha nem egy olyan
országban, amely méhészetéről is ismeretes, és mais tevékeny EU ország, és nem
utolsó sorban, szülőföldem is? Bevallom, jelen pillanatban még nem tettem
lépéseket a kibontakozásra, más irányban, más országban! De ma már
megtehetem szinte véletlenül? Kezdődött az így már 1956-ban a is, amikor a
"Pártunk és kormánya" eljárásainak jóvoltából, szinte véletlenül Franciába
kerültem. No persze az sem lesz véletlen, az sem, ha az elgondolás
rövidesen megjelenik akár angol, vagy francia nyelven is. Miközben a
megvalósítás sikerével világra szóló, szermentes eljárásra számíthat bárki
iparos, beruházó legyen az csak méhész, akár Magyarországon!

Lyon 2020 augusztus

Kép teljes méretben Itt



...

Bencsik József
Amióta a BBC angol nemzeti hírszolgálat, és TV, legutóbb leközölte, reggel, délben, este, Márton fiam legutóbbi méhészeti kutatásainak eredményét, gondolkodóba estem. Ezek után most már valóban tehetetlen öregnek érzem magam ! Amikor is, valahányszor és gyakran Skype-TV beszélgetésbe vagyok vele Nottingham és Lyon között, már követni is alig tudom ! Most már nem ő van a nyomaimban, inkább én vagyok az övében ?
A negyedik helyen született fiam, Márton, már 10 éves korában szívesen követett, úgy a kertembe, mint a méhesembe, hogy mi történik ott, az érdekelte. Majd később, amikor doktorált matematika-fizikából Nottingham-ban, rövidesen kinevezték, tanárkodásra az egyetemen. Majd egy alkalommal közel 10 éve történt, amikor is, ismét Franciában, nálunk nyaralt, és magával hozott egy « rezgésmérőt » amit ki is próbált máris, egy élő kaptáron. Kecsegtető megfigyelésekre, rezgésekre bukkant a kaptárban, amelyek a későbbiekben egyre több alkalmat biztosítottak különféle rezgés felmérésekre a kaptárban. Ma már elegendő a nevét az interneten beütni, és máris olvashatók a közel fél tucat tudományos írása, rezgés felmérési tanulmányai, no persze angol nyelven ! Mondanom se kell, magam is meghökkenten, de nem szívesen emlegettem : az « öndicséret büdös » már akkor is ha, nem magamról hanem Márton fiamról van szó ! Így az annál is inkább, mert az egyetlen lányomat, Annát , ugyancsak doktorált, idegkutatásokban, ugyancsak kinevezték kutató igazgatónak a Lyon-i ANSES EU labo hálózatban ; közel 10 éve ! Sajnos, vagy szerencsére, ezen a téren, már semmi szakmai beleszólásom !
Ezúttal jelezni szeretném, hogy az « Atkamentes kaptár » tanulmányomban jól jönne, ha bővebben is érdekeltté tenni ez ügyben Márton fiamat is. Jelenleg azonban túlterhelt az EU méhészeti kutatásaira fordított feladatokkal. Mint már egy korábbi EU kutatásokban nyertes hírneves kutató csapat, ezen a téren is ugyancsak hírneves tag ! Mindezek ellenére sokat segít nekem amikor, például, a kérésemre megküldött olyan plasztikból készült piciny hüvelyeket, több mint sokat, amelyek a méhek egyirányú közlekedését biztosítanák ! Pedig, ezzel a küldeménnyel nagyon csalódtam : mert nem engedi a herék közlekedését !
De ígéretet kaptam olyan pheromon csalillat szolgáltatására is, amelyet az « érett » lárvák
árasztanak, jelezvén, hogy már felnőttek. Pontosan, ezek segítségével volna jó az atkákat csapdába ejteni. Kerestem ilyet Magyarországon is. Írtam így Dr. Szöcs Gábornak is, a kutatóintézetbe, aki pontosan az ilyen illatszer előállításában érdekelt, de sehol semmi válasz !

Ezek után már egy olyan atkamentesítő megoldáson munkálkodok, amely az egyirányú szöktetők segítségével valósulna meg. Minden valószínűség szerint nem lesz szükség már csalillatra sem ! Sajnos lassan halad az elgondolás megvalósítása, nem több, mint véletlenül ! Ugyanis a feleségem is akiben azóta is, ma is szerelmes vagyok, 5 szenzációs képességű gyermek anyja, ma ugyancsak 87 évesen, súlyos alzheimer betegségben szenved és ma már nem a gyermekeinek, de neki van szüksége kitartó szorgalmas gondoskodásokra, segítségre ! Ilyen körülmények között persze nehezen haladok. A francia méhész kolléga, aki ígérkezett besegíteni, ugyancsak türelmetlenkedik. Sajnos nem így magyar oldalon, ahol korábban honlapomon megjelent « Atkamentes kaptár » írásom már korábban (2020 április 19) megjelent, de semmi visszahatás ! No persze azóta is morfondírozok, hogyan megalkotni a berendezést, a leghatásosabban ? Így az nem csak méhészgyakorlati szempontból, hanem, méhegészségügyi hatásosság szempontjából is!

Az « Atkamentes kaptár « leírásához tartozott egy « tervrajz » is, amelyre ezúttal is szeretnék hivatkozni. A tervben, ugyanis, jeleztem egy u. n. egyirányú feljárót (G pont !) így az kijárónak is . Jelen esetben éppen azon fáradozok, hogyan megoldani egy ilyen, egyirányú forgalmat a kaptárban ! Ráadásul szeretnék oly módon eljárni, hogy a herék is, ki-bejárhassanak de csakis, egy irányban ! Az elméleti elgondolásom látható hatásossága biztat annak megvalósítására. A legújabb elgondolásom szerint, már pontosan a kaptár bejáratánál szeretnék beiktatni, egy kötelező egyirányú, úgynevezett « fésűs » bejárót ! Persze a fésű, valójában egy « atkafésű » lenne, amelynek segítségével az atka leesne a méhecske hátáról ! No persze elképzelhető ilyen « atkafésű » alkalmazása alulról is, vagyis, a méhecske hasa oldalán is ! Ugyan ezt az eljárást, hátul, a feljárónál is alkalmazni. Annak segítségével, a bejáró méhecske, először is már a közvetlen bejáratnál is könnyen elveszíthet a kullancsaiból. Majd az alsó szitahálón közlekedve, annak végére nyíló feljárónál egy újabb egyirányú feljárón, egy újabb csapda várhatja az atkát ! Így az mielőtt a méhcsaládba érkezne ! Ezek az egyirányú átjárók mindegyike úgy készítve, hogy amikor a kullancsot hordozó méhecske először keresztül áthalad az egyirányú átjárón, akkor a feljáró fésűje lesöpörje a méhecske hátán utazó kullancsot ! Ha nem akkor, ilyen estben akár vissza is kapaszkodhat a kullancs! Meglehet ugyanis, hogy az első alkalommal, nem esett le, csak éppen meginogott. De 40-50 cm-rel tovább, a szitarács hálón közlekedve, egy másik « lesöprő » alkalom is közreműködik a följárás alkalmával ! No persze a « kullancs-fésű » képességén, minőségén múlik első sorban a kullancsok lepotyogása. Márpedig nem kell elfelejteni, hogy egy-egy méhecske naponta akár 100 alkalommal is, kijárhat dolgozni a határba ! És még akkor hátra van a kijárati fésű-csapda kullancstalanító működése ! Vagyis mind a 100 alkalommal megtörténik a 3 szoros atkafésülés, (összesen, 300 ? )hogyan kerülheti el az atka a « lekopást» még hosszú napokon keresztül ? Innen a remény az atkától való végleges magszabadulásra ! ! ! Ráadásul történik az, semmilyen szer, alkalmazásával ! ! !
Igaz ugyan, az « atkafésű » alkalmazása nehézkes lehet a kijáró méheknek ? feszegetni a fésű fogait mondanák egyesek ? Nem kell azonban elfelejteni, hogy a gyűjtögetések alkalmával méhecskék olyan szívesen járnak olyan virágokra is amelyek « kincsei » vastagon beszorítva a virágok szirmai között. De az ilyen hasznos értesüléseket, kincseket a virág illatozása mézillatát is fölismeri a gyűjtögető méhecske. Sok esetben nehézségek, időveszteség adódnak, azok szét hajtogatásából. Amikor a méhecske « tudja » milyen kincsek minősége, a méz, virágpor, várnak rá, a virág szívében, akkor szorgalmasan elvégzi a kihajtogatást, és elviseli a szorító visszaigazulást a méhek testére, és így az akár az egész szezon alatt ! Mert, megéri a fáradságot ? Márpedig ilyen nehézségek ugyancsak adódhatnak a rosszul választott, és gyártott « fésűfogak » keménysége, puhaság választása folytán !
Igaz ugyan, hogy a magam részéről már láttam olyan videót is, amelyen egy méhecske igyekezett a hátáról lesodorni az atkát, a lábai segítségével, sajnos sikertelenül. De az ilyen simogatással még nem tűnt el az atka a kaptárból, még ha le is esett volna !! ! No persze így ez az « atkafésű » alkalmazásával is. De amennyiben a méhész megelégszik azzal, hogy lesöpri az atkát a méhecske testéről, azzal a kullancs még közel se tűnt el a kaptárból ! Itt a bökkenő ! Hogyan az atkát úgy eltávolítani, hogy az vissza se tudjon jönni ? Úgy tűnik a bejárati szitarosta alatt elhelyezett « csalillattal « azt is el lehet érni, hogy amennyiben az atka nem eset volna le akaratlanul a csúsztató lemezre helyezett ragacsos filmre akkor a csalillat segítségével azt is el lehetne érni, hogy másszon oda, a ragasztóba ! Amennyiben még nem ragadt volna meg a csalillat vályú közelében !
Közel 10 évvel korábban Dr Yves le Cont, méhészeti kutató, Avignon-ban folytatott egy érdemleges megfigyelést : A lárva, amikor felnőtt, akkor azt különleges illat árasztásával teszi, jelzi, mert nyilvánvalóan az egy elkerülhetetlen életfeltétel , vagyis egy különleges « érettségi » illatokat áraszt. Azzal jelzi a gondozóknak hogy már felnőtt ; nincs szüksége táplálékra, mi több, azt is jelzi : tessék, be kell fedelezni a sejtjét. Ezt az illatjelzést ismeri az atka is, tudja, hogy az mire szolgál, szinte kötelezően, és szívesen be is tartja. De honnan tudja, kitől, mikor, hogyan, tanulta ? És az atka, így vadássza az ilyen alkalmakat ? Az ilyen lefedelezett sejtben nincs tovább zavargás az etető, a takarító, a karbantartó méhek részéről. Az atka szaporodás feltételei, szinte tökéletesek, zavarmentesek a befedelezett sejtben !
Na jó, jó de hogyan jut a szaporodni kívánó atka ilyen kedvező feltételek tudomására. Tesz így megfigyelések, tapasztalatok, kapcsolat összefüggések alapján, vagy ösztönszerűen, egy « esztelen », 1,2 mm-es élőlény ? Jár el így, tévedés mentesen a felnőtt lárvák « érettségi » illatának fölismerésével, és természetesen ? Minden esetre, magam mint « kétlábú humanoid » részéről meggondolásokra adnak okot !
Marad a nehézség : Hogyan eljárni a lesöpört atkák végleges kikapcsolásában ?
Maga az atka lefésülése is egy « szitarácson » történik. Feltehető, hogy ez alkalommal az atka is alaposan megbolygatott, fölborult állapotba került. Ebben az estben elképzelhető és nem alaptalanul, hogy a megzavarodott atka könnyen átesik a szitarácson, annál is inkább, mert maga a méhecske is erősen ténykedik a lábaival meg ha nem is azért, hogy az atka átessen a szitarácson. Márpedig az így lehullott atka elképzelhetően egy csúsztató lemezre eshet, amelyen már fénylik egy ragacsréteg a végleges megállítására, a méhész jóvoltából !
No persze fönnmaradt, egy ugyancsak alapvető kérdés, amely az « atkafésű »-t, illeti. Itt már ugyancsak érdemleges lenne a magyar méhészek közreműködésére is számítani ! Ezúttal én vagyok a kíváncsi ! Ki tudna ajánlani az átmentesítő, az egyirányú közlekedőbe hatásos és kármentes fésűt ajánlani, amely zavarmentes de hathatós lefésülést okozna. Nálam a puha átlátszó hajlékony plasztik lemezkék kaptak így alkalmazást. Ezeket persze jó lenne ajánlani, hanem kipróbálni, hatásosságát kimutatni ! Szívesen fogadnék, tökéletesítési ajánlatokat ! Siker esetén, az « atkafésű » neve is szerepelni fog a megoldásban ? Úgy érzem nem kevés gyakorlati próbálkozás a láthatáron ! De « aki nem mer, az nem nyer ? »
Joseph.bencsik@free.fr Lyon 2020 július

Bencsik József

Egy különleges méh-rajzási jelenség ?
Valójában, a méhészeti évek során számos, különleges rajzási jelenséggel találkozhat a gyakorló méhész. Előfordulhatnak közöttük olyanok is, amelyek különös figyelmet érdemelnek. De nem csak, mert valójában gondolkodásra is késztetnek.
Egy alkalommal amikor már több mint 15 éves méhészeti gyakorlattal rendelkeztem, történt egy esetsorozat, amely még ma is izgatja képzelődéseimet, pedig történt az, több mint 12 évvel ezelőtt. Arra emlékszem tökéletesen, hogy az események közel egymáshoz hasonlóan szinte egyidőben játszódtak le ! Az esetek egyik fontos jellemzője abból állt, hogy abban az évben átélt rajzások, szinte mindegyike egyforma rendhagyó körülmények között játszódott le.
Abban az időben a méhesem egy elszigetelt, természetes területen elhelyezve, kisebb-nagyobb fák között, 25-30 kaptárral. A kaptárok előtt kisebb bokrok, hátrább kisebb fák, majd hátul, vagyis mögöttük nem kevés, 30 m magas különböző fajta fák uralkodtak a területen. Ideális körülmények, ideális dél-keleti tájolásban. Nem hiába telepedtem oda a kaptárjaimmal és maradtam ott már akkor, több mint 10 éve ! Amikor a bokrok kissé megnövekedtek, akkor időnként visszavágtam őket, ne zavarják a ki-bejáró méheket. De tettem úgy azért is, mert a rajzási idény alatt, szinte következetesen, ezekre a bokrokra telepedett le ideiglenesen a frissen kiszállt raj. Ily módon, létra használata nélkül, könnyen beszedhettem azokat ! Történtek így az esetek, általában a délelőtt folyamán. Majd, amikor nem fogtam be a rajt, akkor az, általában délután 5 óra tájt tovább költözködött. Nagy ritkán azonban a kiszállt raj, még másnap is ott maradhatott ! Majd amikor sikerült befognom, akkor rövidesen még a beszedett raj helyére, akár másnap is még visszaszállhatott néhány eltájolt méhecske, esetenként egy maroknyi mennyiségben. Másnap, harmadnap, azokat is egyesíteni lehetett a már betelepített rajhoz. Többször az is előfordult, hogy ugyanazon helyre ugyanazon ágra szállt meg egy másik raj !
No persze, előfordult nem is egyszer, hogy telefonon is kaptam értesüléseket az ismerősöktől, egy- egy kiszállt rajról. Azok pedig a legtöbb esetben olyan rajok lehettek, amelyeknek telephely kereső « megbízottjai » képtelenek voltak megfelelő letelepedési helyet találni. Ezek voltak az úgynevezett « kóbor » rajok. Ezek egyik helyről a másikra szálltak, no persze letelepedés nélkül míg végül is egy faág alatt, vagy egy eresz alatt fölfüggeszkedtek véglegesen. Több esetben olyanokat is jeleztek, amelyek háztető cserepei alá helyezkedtek. Így ez a gépkocsim karbantartásával foglalkozó megbízott garázsos is, ilyet jelzett, jó néhány évvel ez előtt, a műhelye fölött. Egyébként ő kérte, hogy nézzek utána, mert időnként a helységben is mutatkoztak, zümmögtek és a garázsos félt a szúrásoktól.
Klasszikus esetben, amikor egy méhraj elhagyja a kaptárt, a tagjai kaptár közelben « zengedeznek » egy kis darabig, majd leszállnak, fürtbe tömörülnek akkor, egy közeli faágon, ahonnan kis idővel a « megbízottak » által talált, keresett és kiválasztott, végleges helyre kiszállnak és ott berendezkednek. Hacsak nem egy magamfajta megszállott méhész be nem fogja azokat, mielőtt tovább vándorolnak Évtizedek alatt számos ilyen esetet tudnék említeni.
Ezúttal azonban egy különleges esetet szeretnék fölidézni. Évek óta rágódok, mi, hogyan, miért történhetett az így, és főleg, miért olyan különlegesen. Nem találtam se választ, se magyarázatot azóta se, a mai napig se ! Az eset különlegességét fokozza ma is az a tény is, hogy azóta is, ilyen, és hasonló eset nem fordult elő. Bevallom ez a helyzet ösztökél a leírására is.
Amikor is, egyszer kint vagyok a kaptárok mögött, és ömlik egy óriási raj ki egy kaptárból. Szinte egy sötét felhőt alkottak egy jó darabig a kaptárok előtti térség fölött. Tartott az mindaddig, míg a raj tagjai kijutottak a kaptárból. Majd fölfelé szálltak, de furcsa módon, tömegben maradtak. Azt vártam, hogy majd leszállnak, mint szokásos, a kaptárok előtti bokrokba, legalábbis a kisebb fák ágaira. De nem így történt, mert tovább emelkedtek. Kissé távolabb, alig 100 méterre, a kaptárok előtt több óriás, kibontakozott, hatalmas fák, meredeztek az égnek, legalább 25-30 méter magasra. Pontosan abba az irányba szállt az óriás raj is. De nem csak emelkedett, de egy fa tetejére letelepedtek ! A befogás természetesen több mint, nehéznek, lehetetlennek bizonyult.
Két nap múlva ismét a kaptáraim mögött ügyködtem, amikor egy újabb raj ömlött ki egy másik kaptárból. A raj kezdeti eljárása olyan volt, mint az előbbinek. Mint egy méhfelhő formálódott volna ismét a kaptársor előtti térségben. Nagy meglepetésemre, ez a raj is valahogy úgy járt el mint az előbbi, azzal a még nagyobb meglepetéssel, hogy ez raj le se telepedett, sehol a látókörben. Tovább szállt a magas fák fölött. No persze rögvest útra keltem, hogy megtaláljam hol telepedtek le. Szerettem volna legalább azt a szép rajt befogni. Már az sem volt könnyű dolog, hogy az erdő sűrűjében botorkáljak, faágakat elkerüljek, de hol szállhatott meg a szökevény ? Sajnálatomra sehol semmi eredmény, ha nem jelentős időveszteség. De néhány nap múltával ismét rajzásra, egy harmadikra került sor ! A kiszálláskor ismét hasonló tömegjelenség játszódott le, de ezúttal, távolabb, egy kisebb fára telepedtek le, amely ugyan szokatlanul távolra esett, szinte messze 100 méterre, a kaptársor előtt. De itt már sikerült a befogás is.
A több mint 10 éve történtekre nagyon jól visszaemlékszem pontosan azért, mert rendkívüli események voltak, így az emlékezetemben maradtak. Akkor a kora tavasz folyamán körbejártam a közeli vidéket. És történt az nem hiába ? A méhesemtől, alig 250 m-re ugyancsak egy igen magas óriásfa elérhetetlen tetején láttam szépen kiépített lépeket ! Hideg idő folytán, semmi mozgás ! Majd a tavasz beálltával, kíváncsiságból ismét arra jártam. A óriás fa már kezdett zőldelni, jó idő volt, de méheket nem láttam a kiépített lépek körül. A hideg , szeles, tél folyamán kihalt az a család
De maradtak a kérdések, hogyan, mi, miért és a gondolatok, hogyan történhettek ilyen esetek. És miért nem így, azóta se ? Persze, minden évben vártam, hogy hasonló eset előforduljon, de semmi. A méhesben minden úgy megy mint szokott ! Na jó, jó, de miért történt egy tavasz folyamán, csakis egy tavasz folyamán ilyen rendkívüli rajzás, mi több, csakis ilyen rendkívüli formában, és egyidőben három alkalommal? Szinte mintha eszét vesztették volna a rajok ! Mit csináltak, hogyan jártak el azok a « megbízott » egyedei akik a rajzás lebonyolítása a feladata ? Mit csináltak azok , hol voltak mások, akik a letelepedés helykeresésével, kiválasztásával voltak megbízva ?
Ma már annyit sikerült fölfedezni a méhek viselkedésében, hogy az értesülések legnagyobb részt rezgés közvetítések által terjednek. Lásd a fiam, Dr Bencsik Márton fizika-matematika egyetemi tanár Nottinghamban leközölt tudományos leírásait a rezgés mérések a kaptárban témában ! Így már az is elképzelhető, hogy bizonyos rezgés közvetítések a kaptárban valamilyen külső hatás folytán nagy mértékben megzavarodtak ? Legalább is a rezgés kapcsolatok nem működhettek hatásos módon a méhcsaládban ! Így történhetett meg, hogy a tavasszal, a messze kiszállt rajt, megtaláltam az óriásfa tetején, a közeli szomszédságban ! De miért nem szállt meg kaptár közelben, ellenkezőleg, inkább messze eltávolodott az első leszállására egy másik kiszállt raj ? Azt nem találtam meg akkor az egész környéken ! Nagyon is feltehető vagy inkább, bizonyára történhetett ezen különleges kirajzás rendkívüli rezgés értesülések hatására. Lehetséges lenne, hogy a közelben valaki olyan rezgéskeltést alkalmazott volna, nem szándékosan, és azok a rezgések megzavarták volna a méhek rezgés kapcsolatait ?
A Nottingham-i egyetemen, és a méhesemben is már kísérletek is folynak a rezgés hatások kimutatására a kaptárban. Érdekes hatás megfigyelések kilátásban. Ki tudná bizonyosnak mondani egy párbeszéd kialakulását a méh és a méhész között. Mikor jön el az idő, amikor már a méhész rezgés hullámokkal vezérli a méhek tevékenységét ?
Joseph.Bencsik@free.fr június 2020